Dier Lajos.
Dier Lajos.
Dier Lajos, r. kath. áldozópap és nyug. szatmári főgimnáziumi tanár, szül. 1827-ben. Rövid ideig a szatmári püspöki udvarban szertartóként működött; 1101868-tól a szatmári főgimnáziumban a mennyiségtant és német nyelvet tanította. 1877-ben nyugdíjazták. Meghalt 1903 aug. 18-án. Előszeretettel foglalkozott a hidroszkopiával és geologiával és kutatásainak eredményei e téren hazánk elsőrangú tekintélyei közé emelték. Vízkutatási kísérleteiről a fővárosi és vidéki helyi lapokban tudományos értekezéseket írt. Különös tanulmánya tárgyává tette a földrengést is. Ő írt először a jászberényi földrengésekről 1868-ban. Néhány héttel előre megjósolta a bánáti, 1880-ban a szászsebesi és horvátországi földrengés helyét és idejét (Szatmár, 1880. 47. sz.) Tevékeny részt vett az orsz. tanáregylet, a földtani társulat, a Szamos-szabályozási egylet és a magyar természetvizsgálók gyűlésein. Általános figyelmet keltettek meteorológiai levelei. (M. Állam 1879., 266., 286. és 1880. 57. sz.) Tőle származik Szatmár nevének etimológiai származtatása. (M. Állam 1877. 170., 171. sz.) Irt ezeken kívül értekezést az algimnázium mértanáról, az ungvári gimnázium értesítőjébe (1854), és a M. Államba (1887. 66., 78., 102., 166. sz.) Történeti s régészeti dolgokkal is foglalkozott; a kodexek olvasásában is jártas volt. Öreg napjait arra használta fel, hogy hidroszkópiai tapasztalatait tudományos rendszerbe szedte s kiadásra rendezte. Kéziratban van: Die Gesetze der Electrodinamik, systematisch dargestellt. (Ebben megjósolta a másoló távírást.)
