Irsik Ferencz.
Irsik Ferencz.
Irsik Ferencz, prelátus-kanonok, szül. 1822-ben. 1875-ben nevezték ki szatmári kanonokká. Mint ilyen, volt házasságvédő, lyceumi igazgató, a püspöki s egyházmegyei könyvtár prefektusa. 1877-ben kazári czímzetes apát s 1892-ben pápai prelátus. A Szent István-Társulat kebelében alakúlt irodalmi és tudományos társaság tagja volt s a budapesti egyetem hittani karának megválasztott tb. theológiai doktora. Húsz évi kanonokságának összes jövedelmét jótékony czélokra áldozta. Így 20.000 koronát adott a Szent István-Társulatnak tudományos és irodalmi czélra; 6400 koronát a nemzetiségi vidéken fekvő nagysomkúti plébánia fejlesztésére; 19.200 koronát tett le alapítványul az egyházmegyében jó könyvek terjesztésére. Nagyobb alapításai: Kiskonviktus (Rákóczi-utcza 30), melynél 24 tanuló ingyenes ellátására és neveltetésére 1881-ben 18.000 koronáért házat s telket vásárolt, a melyet külön berendezett és 12180.000 korona alapítványi tőkével biztosított. A Szent József-árvaház (Attila utcza 13. szám) valláskülönbség nélkül alapítva oly gyermekek fölnevelésére, a kiket szüleik elhagytak. Ez árvaház, a mely 24.000 koronába került, 16–22 gyermeket fogad be s 60.000 korona alapítványnyal s 22 hold földdel van biztosítva. A Szent Czeczil ének- és zene-egyesület (Széchenyi-utcza 15.), melynek czélja, hogy az egyházi zene művelőinek otthont, tanuló, gyülekező és szórakozó helyet nyújtson. Ez egyesület háztelke 38.000 koronába került, a díszteremben levő orgona külön 5000 korona. A kath. legényegyesület (Verbőczy-utcza 8.), 10.000 koronáért háztelket vásárolt s azt teljesen berendezte. Meghalt 1896 május 20-án.
Művei: A társuló. Ez a munka különösen arról nevezetes, hogy benne Irsik az összetett betűket a saját maga által alkotott módszer szerint egyszerűsítette s a munka ez egyszerűsített betűkkel látott napvilágot. Második nagy műve a Hám János püspök életrajza, a melyet nagy gonddal írt meg.
