Mezőgazdaság
Mezőgazdaság
Az útakra, utczákra és terekre 1063 hektár esik, a többi összes terület mező- és erdőgazdasági mívelés alatt áll.
A város területe mívelési ágak szerint a következőképen oszlik meg: szántóföld 9.391, kert 470, rét 2.049, szőlő 87, legelő 844, erdő 4.647 és földadó alá nem eső terület 1063 hektár, tehát összesen 18.351 hektár. Legnagyobb birtokos Szatmár-Németi város törvényhatósága, melynek 15.506 kat. hold kiterjedésű birtoka van.
A sajátszerű birtokviszonyok, a gazdálkodás módja, a talaj minősége és bizonyos megrögzött ősi szokások miatt, belterjesebb gazdálkodást senkisem folytat.
A szamosbalparti határrészen 1902-ben végbement birtokrendezés alkalmával keletkezett néhány 200–500 holdas középbirtokot leszámítva, az egész határ kisgazdák kezén van, a kik erősen ragaszkodnak az ősi, úgynevezett fordulós gazdálkodáshoz.
A bevetett terület, az 1906. évi fölvétel szerint, a főbb termények megkülönböztetésével, a következő eredményt mutatja: őszi búza 2302, tavaszi búza 115, őszi rozs 46, őszi árpa 69, tavaszi árpa 98, zab 518, lencse 17, tengeri 3453, burgonya 57, takarmányrépa 104, repcze 17, kender 17, takarmány tengeri 23, őszi bükköny 28, tavaszi bükköny 288, lóhere 345, luczerna 288, egyéb termények 25, bevetett terület tehát 7825 és ugar 1381 hektár.
Dohánytermeléssel 1907-ben történt az első kísérlet, még pedig igen jó eredménynyel. Keresztszeghy Lajos dr. volt az első birtokos, a ki 20 kat. hold területre nyert dohánytermelési engedélyt. A termés igen jó minőségűnek bizonyult s 1908-ra ugyanazon birtokon 35 hold területet jelentettek be dohánytermelésre. Valószínű, hogy ez a termelési ág rövid idő alatt szép lendületnek indúl, miután a pénzügyi kormány, a város jelentékeny hozzájárulásával, 1906-ban dohánybeváltóhivatalt állított fel. A dohánybeváltóhivatal kerületéhez 60 község tartozik. Az 1907-ben beváltott dohánytermés 8332 mmázsa debreczeni faj és 627 mmázsa kapadohány, összesen 8959 mmázsa volt.
A fontosabb mezőgazdasági termények 1906. évi termés-eredményei: búza 34.200, rozs 560, árpa 1.932, zab 5.850, tengeri 48.000, burgonya 2.500 mmázsa. A szőlőtermelés az újabb időben annyira föllendült, hogy a helyi fogyasztás kielégítése mellett, többen már kivitelre is termelnek. A város határában, de a belterülettől 17 klm. távolban fekvő „Szatmárhegy”, ellentétben a város határának többi részével, enyhe dombvidéken terül el és szőlőtermelésre igen alkalmas.
Az összes szőlőterület 494 hektár. Ebből 380 hektár termő, 114 pedig beültetett, de még nem termő-terület. A filoxera pusztítása után amerikai vesszőkkel ültették be a felújított szőlőket s ma már ismét felvirágzott a szőlő- és bortermelés.
1906-ban 4744 hektoliter must termett a Szatmár-hegyen, melyből a tényleg előállított bor mennyisége 4270 hektoliter volt. Tehát átlag hektáronként 8,64 hektoliter. A termelés értéke 1906-ban a 188.730 koronát érte el.
