Keresztszeghy, (másként Szabó, aliter Kereszegi).
Keresztszeghy, (másként Szabó, aliter Kereszegi).
Keresztszeghy
János és felesége Hegedűs Erzsébet 1650 január 15-én nyertek nemességet Rákóczy Györgytől, melyet Biharban hirdettek ki. 1702-ben János Püspökiben végrendelkezett. Egyetlen fia Bálint a Rákóczy mozgalmak miatt kénytelen volt menekülni s először felesége, Erdődy Ilona birtokára ment Ráczfehértóra, ahol Saás-Szabónak hívták; onnan Egyekre ment, végül Csathra Borsodban. Három gyermeke maradt: István, ki mag nélkül húnyt el, Gergely és Katalin, Papp Sámuelné, a kinél a nemeslevél is maradt. Gergelynek 5 gyermeke volt, Bálint, Gergely, János, kik mag nélkül elhúnytak és György, kinek fia János az apja és testvérei által még 1779-ben indított nemesi pert felveszi. 1829 június 12-én 6760 kancz. szám alatt el is ismertetik nemessége. Végül István, ki főbenjáró bűnt követvén el, Egerbe menekül, ott a ref. vallásról görög nem egyesültre tér s felveszi a Bernáth Kristóf nevet; ez később Madarasra, végül Tisza-Füredre költözik s fiai István, György, Demeter és Konstantin 1833-ban kezdik a nemességvitató pert s azt rájuk nézve kedvezően dönti el a kanczellária 1844. január 25-én 1562. szám alatt. A család jelenleg élő és szereplő tagjai Lajos, ügyvéd, kamarai elnökhelyettes Szatmáron, – Kornél, pénzügyi titkár Nagykárolyban. – Andor, mérnök Nagyváradon.
Czímer: Kékben fekete lovon ülő fehérruhás, sárgacsizmás, nyestprémsüveges vitéz, jobbjában vörös lobogót tart. Sisakdísz: két vörös lobogó. Takarók: kékarany, vörösezüst.
