A széképítések.
A széképítések.
Sok viszálykodást okozott a „széképítés,” különösen pedig a főbíró-választás. A reformátusok, kik számbelileg és vagyonilag túlsúlyban voltak, mindig mellőzni tudták a katholikusokat. Ime egy példa a sok közül! 1764-ben bíróválasztásra került a sor. A katholikusok jelöltje Podhrányi Gábor volt, a görög katholikusoké Somlyai Mihály, kik ellen a reformátusok egy „parasztot” léptettek föl ellenjelöltnek, Endrődi László személyében. A reformátusok diadalmaskodtak. És már meg is jelent Andrássy Ferencz szuperion előtt két szenátor, tudatni azt, hogy a bíró az akkori törvények értelmében eljön a kath. templomba a hivatalos esküt letenni; a „plebános” teljes díszben várt reá a templomban: de a bíró nem jött el. Utóbb derült ki, hogy ő olyan esküt, melyben az Isten neve mellett az Isten anyja és a szentek nevei is foglaltatnak, nem hajlandó letenni.26) Lett aztán ebből nagy kavarodás. A királynő maga írt le a városnak, s körülményesen megszabta a bíróválasztás módozatait, intve a közönséget, hogy szigorúan tartsa magát azokhoz, mert ellenkező esetben királyi biztost fog a nyakukra küldeni.27) A Helytartó Tanács sem restelte a fáradságot, hanem az egri püspökkel egyetértve, szigoru dorgatórium mellett megparancsolta, hogy a városi tisztviselők ezentúl „Dei para Virgo és Sanctorum” kitételekkel tegyék le az esküt.28) Ráduplázott erre a kassai kamerális adminisztráczió is, intve a közönséget, hogy a jövőben a tisztikar választásánál legalább is annyi katholikust hozzon be a tanácsba, mint reformátust.29) Annyi eredménye még is lett a sokszoros figyelmeztetésnek, hogy a városi tanács megegyezett abban, hogy ezentúl a bíró, polgármester és a fürmender tisztségét katholikusok és reformátusok felváltva viseljék.30) De még ezután is gyakran kellett ez okból királyi biztost leküldeni.
26) Egyházmegyei irattár: 1764. febr. 5.
27) U. o. 1764. nov. 26.
28) U. o. 1765. jul. 29. 1764. febr. 11.
29) U. o. 1765. dec. 19.
30) U. o. 1766. jan. 3.
Andrássy házfőnök idejében kezdték a szatmári reformátusok a papi lakást építeni. Nem tetszett ez az előhaladás a harczias szellemű jezsuitáknak; feladták tehát a hitközséget a Helytartó Tanácsnak; hogy a fényes parochia építése ismét adósságba keveri a polgárokat. A kormányszék erre vizsgáló-bizottságot küldött ki, melyben az egri püspököt Andrássy képviselte. A megejtett helyszíni vizsgálat nem találta alaposnak vádjait s azért a Helytartó Tanács 1763-ban az építésre teljes szabadságot engedett.31)
31) Városi levéltár: Act. 1762. Fasc. 2. Nr. 164.– Egyházm. irattár: 1763. év.
E kétszeri felsülés okul szolgált arra, hogy a hol csak tehette, borsot tört a tanács orra alá. A rezidenczia nemesi jogára hivatkozva, telkén italt méretett; barmait, sertéseit tilosba hajtatta; folyton perlekedett a tanácscsal, hol a rossz utak miatt, hol egy czigány érdekében, kit, bár az ő szolgája volt, a tanács valami vétkéért megcsapatott.32)
32) Nagy Mihály: Szatmár-Németi Históriája. 2. k. 273. lap.
