A város területén átvonuló oly törvényhatósági közútakon, a melyeknek forgalma folytatását a vármegye területén levő törvényhatósági közútak alkotják, az 1894-ik év folyamán történt forgalom-észlelés szerint a napi középforgalom a következő volt:
Szatmár–Fehérgyarmati
|
uton
|
329
|
jármű és
|
727
|
vonó állat
|
Szatmár–darai
|
uton
|
82
|
jármű és
|
181
|
vonó állat
|
Szatmár–nagypeleskei
|
uton
|
66
|
jármű és
|
159
|
vonó állat
|
Szatmár–batizi
|
uton
|
251
|
jármű és
|
551
|
vonó állat
|
Szatmár–udvari
|
uton
|
86
|
jármű és
|
195
|
vonó állat
|
Szatmár–szamosdobi
|
uton
|
26
|
jármű és
|
67
|
vonó állat
|
Szatmár–zsadányi
|
uton
|
15
|
jármű és
|
38
|
vonó állat
|
Szatmár–pálfalvai
|
uton
|
184
|
jármű és
|
452
|
vonó állat
|
Szatmár–erdődi és hegyi
|
uton
|
297
|
jármű és
|
767
|
vonó állat
|
Közuti Szamoshidon át
|
uton
|
833
|
jármű és
|
1977
|
vonó állat
|
a mely adatok az egyes útvonalak fontosságát eléggé tanúsítják és az azóta épült és forgalomnak átadott helyi érdekű vasútak ellenére a forgalom nem hogy csökkent volna, hanem inkább még növekedett.
Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági közúti hálózatában, a kiépített közúti vonalakban kiépítetlen közbenső szakaszok és olyan kiépítetlen közúti végszakasz, mely a vármegyei törvényhatóságban folytatólagosan kiépítve volna, nincsenek; de van két olyan fontosabb közút, mely egészben még nincs kiépítve és pedig a szatmár–erdődi közútnak a végszakasza és a szatmár-hegy–szilágysági közútnak Szatmárhegytől a Csererdőn át, az oláhmeddesi határig terjedő része, a melyek közül ez utóbbi a városnak nagyobb érdeke, mert nemcsak a szatmárhegyi szőlőbirtokok nagy részéhez tenné könnyebbé a hozzáférhetést, hanem a városnak egyik erdőségén is átvezetne a Szilágyság felé.
A közúti alap bevételei a több, mint 30 km. hosszú kiépített közútak fentartási költségeit nem tudván kellően fedezni, de a közúti alap nagyobbmérvű megterhelése sem lévén lehetséges, mert a kellő fedezet is csak közpénztári állandó segélyadással érhető el, a város közönsége, hivatkozással arra is, hogy a szatmár–udvari (szinérváraljai) közútnak a határon átvonuló szakaszát 14,300 korona költséggel 1904–1905-ben tisztán közpénztári segéllyel kiépíttette, a fentebb jelzett két útszakasznak kiépítésére államsegélyt kért az 1904. évi XIV. t. cz. 7. §-ával megszavazott 43 millió korona hitelből. A kereskedelemügyi kormány 1907 márcz. 17-én a szatmár–erdődi-út végső szakaszát kiépíteni ígérte s késznek nyilatkozott az útépítést 1909-ben foganatosítani és a városnak rendelkezésére bocsátani.
A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a közútak és vámokról szóló törvénynek új alapon leendő megalkotása iránt, 1906. évi decz. 24-én előmunkálatokat rendelt el. Ezzel kapcsolatban az ország közútjai építési és fentartási ügyeinek egységes programm alapján való rendezését és a már megkezdett munkálatok szerves kiegészítését is tervbe vette. A még kiépítetlen utakat mintegy 15 év alatt kiépíteni óhajtván, adatgyűjtések történtek az ország közúti hálózatának revíziója czéljából. Ezeket a tárgyalásokat a kiküldött közúti kerületi kir. felügyelővel 1907. évi márcz. 1-én tartották meg, mely alkalommal a törvényhatósági közútak jelenlegi úthálózatát három csoportra oszlották fel. Mint nagyobb forgalmúak szerepelnek a szatmár–fehérgyarmati, – szinérváraljai (udvari), – zsadányi, – erdődi, – szatmárhegy–szilágysági közútak, átkelési városi szakaszok és a vasúthoz vezető hozzájáró útak; mint kisebb forgalmúak a darai–mikolai és szatmárhegy–sóspusztai útak s végre kihagyandók lennének a nagypeleskei, amaczi, madarászi s szatmár–erdődi, alsóhomoródi, részteleki és hiripi-útak.
Az előzetes úthálózati kimutatás szerint a város területén állami kezelésben lenne 17.174 km. állami közút, a melynek egyes részei volnának a már állami kezelésbe átment transzverzális útszakaszok, továbbá a szintén átvenni tervezett nagysomkút–szatmár–tiszaújlaki útvonal és ennek a városi belterületen áthaladó része, mint a várostól fentartott vámos útszakasz.
A tárgyalás alkalmával a város közönségének kiküldöttei az útfelügyelőtől készített úthálózati kimutatást és tervezetet elfogadták; de mert a várost körülövező nagyon sok község kiépített közúttal a várossal nincs összekötve, nemcsak a város, hanem a szomszédos községek érdekében is kívánatosnak tartották, 47hogy mindazon útakat, melyek az úthálózatból kihagyattak, az úthálózatba felvegyék. A város közönsége – habár ez idő szerint a város belterületén több mint 35 km. hosszú vámos útat tart fenn, – a közúti alapját éveken át a közköltőből jelentékeny összegekkel segélyezte. Csak így jutott abba a helyzetbe, hogy útjait fejleszthesse. Mivel azonban nagyobb erőforrások fölött nem rendelkezik, hiszi, hogy a város a törvényhozástól útépítési czélokra megszavazandó összegből megfelelő segélyt fog kapni, hogy összes közútait kiépíthesse. És az államsegélyhez annyival is inkább igényt tart, mert közútjainak legnagyobb részét s átvenni tervezett közútait, állami segítség nélkül, önerejéből, sőt közúti alapját hosszú időn át terhelő kölcsönből építette ki.
Az eddigi fejezetek forrásai: „Szatmár-Németi sz. kir. város s történetei.” Sarkadi Nagy Mihály kézirati műve. – A „Conventionalis” és „Titulare” szintén kéziratban maradt kötet. – „Protocollum politicum.” Hatósági jegyzőkönyv 1608-tól 1791-ig. – „Protocollum magistratuael”. Tanácsi jegyzőkönyv ugyanazon időről. – Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete 1889. – „Egy szatmári civis emlékiratai.” 1790–1820. Jeney György volt polgármester memoárjai. – Községi háztartási eredmények és törzsvagyonkimutatás 1858/59. Irta: Baudis számvevő. – Szatmár-Németi sz. kir. város háztartásának egyetemes zárszámadása. 1880–1904. – Irta: Novák Lajos főszámvevő. – Szatmár-Németi sz. kir. város 1906. évi zárószámadása. Novák Lajos. – Szatmár-Németi sz. kir. város 1908. évi költségelőirányzata. Novák Lajos. – A Magy. korona országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. 1. kötet. – Magyar statisztikai évkönyv. XIV. kötet. – A felső kereskedelmi iskola 1906/07. évi értesítője. Dunay Sándor. – A helybeli pénzintézetek 1907. évi zárószámadásai és alapszabályai. – 12 darab eredeti czéhlevél. – A Szatmár-Németi sz. kir. város levéltárában őrzött hivatalos iratok.
A Deák-tér nyugati része.