Munkálatok a XVIII. században.
Munkálatok a XVIII. században.
Ilyen volt a Bánság képe akkor, midőn a törököktől visszafoglalták és gróf Mercy Ferencznek, a Bánság közigazgatási szervezésével egyidejűleg, főfontosságú feladata volt a dögvészes mocsarak kiszárításával a vidék egészségügyi viszonyait megjavítani és azokat termékeny földdé átalakítani. Ő kezdte meg a Temes- és Bega-völgy ármentesítési és vízszabályozási munkáját, a melyet azóta több-kevesebb eredménynyel szakadatlanul folytattak és csak a jelen időben fejeztek be.
Mercy első sorban a Bega-folyó rendezéséhez fogott és azt Facsettől Temesvárig mesterségesen ásott mederbe vezette, melyet faúsztató csatornává alakítottak át; Temesvártól lefelé pedig közel 70 km hosszú hajózható csatornába vezették vizeit. Ezeket a csatornákat Temesvár fölött ma is faúsztató Bega-csatornának, 152Temesvár alatt pedig hajózó Bega-csatornának nevezik. Megásásukkal a Bega vizeinek rendszeres levezetését, a mocsarak lecsapolását és azt akarták elérni, hogy a hajózás a Dunáról és Tiszáról Temesvárig felhatoljon és hogy a krassómegyei erdőségek fája a faúsztatás útján Temesvárra olcsón jusson el. Ennek azonban néha a vízhiány, néha pedig a vízbőség állotta útját.
A hajózáshoz szükséges vízmennyiség biztosítására a Temes-folyót Kostély községnél egy fenékgáttal elzárták és a Temes vizét egy 10 km hosszú ásott csatornán a Bega-csatornába átvezették; e tápcsatorna torkolatába pedig egy megfelelő zárószerkezettel ellátott zsilipet építettek, mely lehetővé tette, hogy a Temesből mindig csak a szükséges mennyiségű viz bocsáttassék a Begába, nagyvizekkor pedig teljesen elzárható legyen. A Bega árvizeinek csökkentésére pedig a topoloveczi határban kb. 8 km hosszú árapasztó csatornát ástak, mely a Bega árvizeit a Temesbe átvezette; az árapasztó csatorna torkolata alatt a Begán egy szorító sarkantyút építettek, mely az árvizeknek csak korlátolt tömegét engedte a Begacsatornába, a többi részét az árapasztó csatornán át a Temesbe terelte; az árapasztó csatornán itt is elzárható zsilipet építettek. E zsilipek mellé a nyitási, zárási és tisztogatási munkák végzésére Kiskostély és Kistopolovecz községeket telepítették.
Azonban a Bega-csatorna a kisebb víztömeget sem tudta levezetni; a víz már a faúsztató csatorna mentén kiöntött és elárasztotta a Bega és Temes közötti községek határait. A hajózó Bega-csatornán pedig a töltések közötti szelvény a még fennmaradó és odajutó víztömegek elvezetését sem birta meg, miért is Ittebe község közelében előbb három, később 2 km hosszú nyílást hagytak, hogy a csatorna nagyvizei a két Bega közötti rétekre találhassanak elvezetést. Ennek következtében az Ó-Bega medre ezentúl csakis a Beregszó és mellékpatakjai vizeinek és a helyi csapadékoknak levezetésére szolgált.
A XVIII. században végrehajtott munkák a Bega-folyó vízlefolyási viszonyait jelentékenyen megjavították és a mocsarak kiszárítását nagyban elősegítették, de viszont a Temes-folyót súlyosan terhelték a Bega víztömegeivel és bár a vízlefolyási viszonyokat a meder rendezésével és átmetszésekkel azon is javitották, annak árterületén az eddiginél veszélyesebb helyzet állott elő. A Temes-Begavölgy két főfolyamán a mesterséges módon való összekapcsolás és egymásrautalás útján megteremtett vízlevezetési rendszert a későbbi időkben is fenntartottak, tovább fejlesztették és ennek alapján oldották meg a legutolsó években a vízszabályozást és ármentesítést is.
A Berzava-folyó, mely a vízrendszerek harmadik nagyobb folyama, a lapályra érve, éppúgy szertekalandozott és medenczéjét elmocsárosította, akár a Bega; vízlefolyásának javítására a XVIII. században kiásták a Berzava-csatornát Dentától Kanakig, hol az régi medréhez csatlakozott és abban folytatva útját Bókáig, a Temesbe ömlött. Majd a lefolyástalan alibunári mocsár vizeinek lecsapolása és a Temesbe vezethetése czéljából megásták a Terézia-csatornát, mely Szentjános községtől kiindulva, Bótosnál torkollik a Temesbe. Utóbb a két csatornarendszert összekapcsolták és a Berzava-csatornát meghosszabbították Kanaktól Kismargitáig, hol a Terézia-csatornával egyesült és vizei szintén Bótosnál ömlöttek a Temesbe. A Berzava vízlefolyási viszonyaira ez az egyesítés előnyös volt, de másrészről az a hátrány keletkezett, hogy a Berzava árvizei a Terézia-csatornán – melynek alig van valami esése – visszahatoltak az alibunári medenczébe és annak lecsapolását lehetetlenné tették.
