Újabb pénzügyi rendezés.
Újabb pénzügyi rendezés.
Hogy a pénzügyi helyzet rendezhető legyen, a társulati érdekeltség 1897 márcz. 20-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy – a készített leszámolási művelet félretételével – a társulati tagoknál a megalakulásától kezdve egész 1885 végéig eszközölt kivetéseiből kintlevő régi költségjárulék-hátralékokat elengedi, de világosan kimondta azt is, hogy az 1885-ig bezárólag terjedő időtartam alatt az árterekre tett kivetésekből bár később is befizetett járuléktartozásokból semmit vissza nem térítenek, sem azok bárminemű leszámolás tárgyává többé nem tehetők. Ugyanakkor elhatározta pénzügyi viszonyainak rendezése, nevezetesen az államkincstárral és magánosokkal szemben fennálló függő kölcsöneinek, illetőleg tartozásainak kiegyenlítése, továbbá a még végrehajtandó ármentesítési munkálatok költségeinek fedezése és az 1885: XXVII. t.-cz. alapján a társulati tagoknál kintlevő régi költség járulékokra utalt állami előlegtartozásainak kifizetése, végül az ártérből kibocsátott területek után befizetett költségjárulékok visszafizetése czéljából az 1885: XXVII. t.-cz. alapján felvett 12 millió forintnyi Union kölcsön konvertálásával kapcsolatosan összesen legfeljebb 16,400.000 frt effektiv szükségletnek megfelelő összegű kölcsön felvételét.
157A társulat érdekeltsége ezzel megmutatta, hogy végre komolyan akarja helyzetét rendezni és működésének sikerét biztosítani, minek következtében az állam ismét segítségére sietett és meghozták az 1897: XXI. t.-cz.-et „a Temes-Bega-völgyi Vízszabályozási Társulat pénzügyi viszonyainak újabb rendezéséről”, mely a társulatot felhatalmazza, hogy legfeljebb 16,400.000 frtnyi tényleges szükségletnek megfelelő kölcsönt vegyen fel. A kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak fedezésére első sorban az adóvisszatérítések fordítandók. A törvény elrendeli az azonnal megejtendő likvidácziót és pedig az utolsó likvidáczió óta beépített, műszakilag felülvizsgált és eddig nem likvidált munkálatok és azonkívül a folyamatban levő munkák költségeire, valamint a törvény alapján felveendő kölcsönből beépítendő összegekre nézve is a földmívelésügyi minisztertől felülvizsgált terv, illetőleg előirányzat alapján.
A kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak fedezéséhez az állam a törlesztés tartama alatt évi 54.623 frt 73 krajczárral, vagyis évenként akkora összeggel járul, a mekkorának fizetését az 1885: XXVII. t.-cz. alapján felvett 12 millió forintos kölcsönre elvállalta. A kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékainak ezzel nem fedezett részét a hozzájárulási kulcs arányában a társulat egyes érdekeltjeire vetik ki. A kölcsön kamat és tőketörlesztési járadékának fedezésére a felveendő kölcsönből tartalékalap létesítendő, oly összeggel, mely az egyenkénti kivetésekből fedezendő részszel egyenlő. Ezt az államkincstár mindig oly magasságban tartja, esetleg olyképen egészíti ki, hogy abból a kölcsön kamat- és tőketörlesztési járadéka biztosítva legyen. A kölcsönnek bélyeg- és illetékmentességét, továbbá kötvénykibocsátás esetén a kibocsátandó részkötvények kamatainak a tőkekamatadó alóli felmentését, ezeknek óvadékképességét és gyámoltak és gondnokoltak pénzei elhelyezésére alkalmas voltát a törvény biztosítja és végül kimondja, hogy a felveendő kölcsönből 2,178.000 frtnak készpénzben kell maradnia a társulati védművek kiegészitésére.
A társulat a törvény alapján felvett egy 33,800.000 K értékű, sorsolásos törlesztésű kölcsönt, melyből az állammal és egyéb hitelezőivel szemben fennállott összes függő tartozását kifizette. A likvidáczió adóvisszatérítésként 669,476 koronát állapított meg; ehhez hozzáadva a 109.248 K állami hozzájárulást, 778.724 K esett az államkincstárra és csak a fennmaradó összeget kellett az érdekeltségre egyenként kivetni.
Az állam hathatós támogatásának segélyével ez időtől fogva megszűntek a pénzügyi zavarok és a társulat működése egészségesen fejlődött. A kölcsönből 2,178.000 frtot építési alapra fordított a társulat és ennek terhére védműveit kiépítette, úgy a hogy azt az egyes vidékek árvédelmi biztossága megkívánta. A munkálatok most is többe kerültek, mint a mennyit azokra előirányoztak, a mennyiben a 4,356.000 koronával szemben 5,200.000 koronát fordított a társulat e munkákra, de ez most már pénzügyi viszonyait nem zavarta meg és az érdekeltséget fokozottabb mértékben nem terhelte.
