A kiegyezés után.
A kiegyezés után.
Az alkotmány visszaállításával a vármegye kultúrális élete is új virágzásnak indult. Mintha a három századon át elfojtott nemzeti erő, most felszabadulva, egyszerre akarta volna pótolni a mostoha idők mulasztásait. Temesváron kívül a többi nagyobb városokban is magyar hírlapok, magyar kultúrintézmények hirdetik a nemzeti szellem nagy térfoglalását.
Ma már irodalmunk jelesei között számosakat találunk, kiknek bölcsője e vármegye földjén ringott és a kikre nemcsak Temes vármegye, hanem az egész nemzet büszkeséggel tekint. A kiváló egyházi szónok és író, újabb kultúrális intézményeink egyik legnagyobb meczenása, Schlauch Lőrinc, bíboros (1824–1902) e vármegye szülöttje. Herczeg Ferencz (1863) modern irodalmunk egyik legjelesebb regény- és drámaírója e vármegyéből indult fényes sikerekben gazdag útjára. A gyarmatai báró Ambrózy Béla (1839), a külföldön is jól ismert híres méhész, 201az új-besenyői Schwicker János Henrik (1839–1902), a neves paedagogus és történetíró, a verseczi Scheff Gyula (1846), a bécsi egyetem fogászati tanszékének tanára, a bécsi fogászati ambulatorium igazgatója, Radisich Jenő (1856 Buziás), a kiváló műtörténész, az iparművészeti múzeum igazgatója, a sziklási születésű Speidl Bódog (1867–1906) műegyetemi tanár, a vasútépítés terén európai szaktekintély, Lendl Adolf (Orczyfalva 1842) a híres zoologus stb. mind Temes vármegye szülöttei.
A teljesség kedvéért nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy a magyaron kívül a román és szerb irodalomnak is adott Temes vármegye néhány jeles tehetséget. A csákovai születésű Obradovics Dositheus (1739–1811) író, tudós és miniszter működése igen nagy hatással volt az új szerb irodalomra, a mennyiben ő vitte be az addig használt egyházi ó-szláv nyelv helyett a népnyelvet a szerb irodalomba. A hodonyi származású Babes Vincze, politikus, publiczista és történetíró a bukaresti román akadémia tagja. Ugyancsak a román akadémia tagjai között találjuk Marienescu Marián Athanáz (Lippa, 1830) híres nyelvészt, írót és ethnografust, a rumén népköltészetnek első gyűjtőjét hazánkban, míg a vingai születésű Fermendzin Euzebius (1868) híres délszláv történetíró tudományos érdemeit a zágrábi Akadémia jutalmazta meg avval, hogy a délszláv egyháztörténelem e szorgalmas munkását tagjául választotta.
Hogy milyen jelentékeny szerepet játszik ma már Temes vármegye a magyar nemzet közös kultúrális munkájában, irodalmi és tudományos életében, azt legjobban mutatják a következő adatok, melyekben a Temes vármegyében született írók életrajzát adjuk betűrendben.
