Kulturális egyesületek.

Teljes szövegű keresés

Kulturális egyesületek.
A vármegye kulturális egyesületei között a legelső helyet foglalja el és a magyarosítás tekintetében a legnagyobb hatást fejti ki a
1. Verseczi Magyar Közművelődési Egyesület. A magyar nyelvet terjesztő egyesület eszméjét 1885-ben egy kis csapat verseczi polgár vétette fel, egyrészt a német Schulverein túlkapásainak meggátlására, másrészt, hogy a magyar nyelvet és a hazafias szellemet Verseczen terjesszék. Az alakuló gyűlést 1885 nov. 29-én tartották meg. Elnök lett: Kormos Béla dr. kir. közjegyző; alelnökök: Weifert Károly városi tanácsos és Gettmann János kereskedő; titkárok: Perjéssy Lajos és Waldherr József; pénztáros: Haag Ferencz; ellenőr: Braun Frigyes. Így alakult meg az egyesület, Verseczi Magyar Nyelvterjesztő Egyesület czímen, melynek czélja: „hogy a magyar kisdedovodák és iskolák felállításával, segélyezésével, magyar nyelvi tanfolyamok rendezésével, magyar társalgással és magyar könyvtár felállításával alkalmat nyujtson a magyar nyelv elsajátítására és minden alkalmat megragadjon a magyar állameszme ébrentartására.” Az első év végén az egyesületnek már 14 örökös, 39 alapító, 273 rendes és 84 pártoló, összesen tehát 410 tagja volt.
Az egyesület csakhamar egy szellemi középpontot is teremtett magának, a Perjéssy Lajos főtitkártól alapított Délvidéki Nemzetőr czímű hetilapban, mely Délvidék czím alatt a mai napig az egyesület hivatalos lapja. Az egyesület czímét 1903 óta Verseczi Magyar Közművelődési Egyesület-re változtatta. Megalapítása óta Versecz kultúrális haladásában és magyarosításában nagy érdemei vannak. Magyar nyelvi tanfolyamokat rendezett a felnőtteknek, majd az analfabéták számára állított fel iskolákat, a magyar nyelv megtanulására meghonosította a cseregyermekintézményt, melyek következtében több száz németajkú gyermek tanulta meg az Alföldön a magyar nyelvet, tapintatos, de ernyedetlen következetességgel sürgette éveken át a magyar tannyelv fokozatos behozatalát a községi iskolákba; az egyesület évenként 25–30 szegénysorsú tanulót segélyez tankönyvekkel, a verseczi evang. és református egyház híveit magyar énekeskönyvekkel és bibliákkal látja el, a magyar tanítók között könyvjutalmakat osztott szét, hazafias és kulturális 223ünnepek rendezésével erősíti a magyar szellemet, hazafias egyesületek eszméjét vetette fel és azokat körülményeihez képest anyagilag és erkölcsileg támogatta. Az egyesület teremtette meg úgyszólván a Verseczi Magyar Dalkört, a Verseczi Magyar Ifjusági Önképző Egyesületet, melynek czélja a népnek hazafias szellemben való művelése. Ez egyesületnek 300 kötetből álló könyvtárt ajándékozott és 500 koronával járult egy nagy vetítő gép beszerzéséhez. Megalakította a Verseczi Szabad Liczeumot, mely 1906-ban jan. 21-én kezdte meg működését. Nagy munkát végzett a „VMKE” a magyar színészet pártolása és fellendítése ügyében is: számos magyar műkedvelői előadást rendezett, a magyar színészetet nemcsak erkölcsi, hanem nagy anyagi támogatásban is részesítve, a nemzetiségek előtt is tiszteletet szerzett a magyar múzsának és így lassanként kiszorította Verseczről a német színtársulatokat. A „VMKE” jelenlegi elnöke: Kisjeszeni Paulovics István kir. táblabíró, alelnökök: Várhelyi Ferencz áll. főreálisk. igazgató, Dajkovits István dr. ügyvéd, főtitkár: Perjéssy Lajos áll. főreálisk. tanár. Rendes és pártoló tagjainak száma 210, örökös tag van 24, alapító tag 51.
2. A verseczi városi múzeum és könyvtár 1894-ben keletkezett, 1909-ben lépett életbe a népzajzi és természetrajzi, 1910-ben a szépművészeti és iparművészeti osztály. 1910 okt. 23-án saját épületébe költözött. Gyüjteményei körülbelül 30.000 darabból állanak. A múzeumot évenként 2000 ember látogatja.
A könyvtár 1885-ben keletkezett és 1887-ben nyílt meg, 777 drb könyvvel. Gyarapításához a magánosok közül nagy támogatásban részesítették Löschhardt Nándor plebános, ki 634 kötetből álló könyvtárát ajándékozta az egyesületnek; és Paulovits István táblabíró, a ki kieszközölte, hogy hivatalból a verseczi vidékre vonatkozó 3750 régi irat került a könyvtárba. Jelenlegi állománya 23.000 kötet, évenként 5000–6000 könyvet vesznek kölcsön olvasásra.
Mindkét intézet alapításában és fejlesztésében nagy érdemei vannak Seemayer János volt polgármesternek, Rottler Ferencz, Neukomm Gyula, Seemayer Károly verseczi polgároknak, Rittinger Edének, a ki 1091 tárgyból álló régiség-gyűjteményét az önköltségek megtérítése után a múzeumnak átengedte, Rezucha István dr.-nak, kinek érdeme az intézet önállósitása, a külön épület és az új szervezet megszerzése, valamint Milleker Bódognak a múzeum és könyvtár vezetőjének.
A Délmagyarországi Közművelődési Egyesületnek fiókjai vannak Fehértemplomban és Vingán.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages