Milleker Bódog.
216Milleker Bódog.
Milleker Bódog néptanító, történetíró és archaeológus, szül. 1858. Verseczen. A tanítóképzőt Szegeden elvégezvén, 1878-ban Fehértemplomban lett tanító, hol a városi múzeum kezelője is volt. Innen 1883-ban Veirseczre költözött. Tanítói elfoglaltságán kívül jelentékeny szocziális és tudományos tevékenységet fejt ki és szülővárosának kulturális emelkedése körül igen nagy érdemei vannak. Rendezte a városi levéltárat, a városi múzeum és könyvtár őreként körülbelül 20.000 praehistorikus tárgyat gyűjtött. Főleg helytörténeti és archaeológiai kutatásokkal foglalkozik. Ő írta e munka számára a Verseczre vonatkozó fejezetet.
Számos értekezése jelent meg különösen a Temesvári Történelmi és Régészeti Értesítőben, az Archaeologiai Értesítőben és a többi szaklapokban. Önálló munkái: Werschetz und seine Umgegend in den Jahren 1787–1790. Ung-Weisskirchen, 1882 – Geschichte der Seidenkultur in Südungarn. Werschetz, 1883. – Újabb délmagyarországi őstelepek. Temesvár, 1883. – Werschetz und seine Umgegend in den Drangsalen der Jahre 1737 bis 1740. Werschetz, 1883. – Die Werschetzer Gegend im Alterthume Historisch-archäologische Skizze. U. o. 1885. – Geschichte der kön. Freistadt Werschetz. Herausegeben aus Anlass des Tausendjährigen Bestandes von Ungarn von Munizipal Ausschusse der kön. Freistadt Werschetz. U. o. 1886. 2 kötet. (Magyarra ford. Buday József U. o. 1886 Szerbül is megjelent.) – Der Werschetzer Männer Gesang Verein in seiner Vergangenheit und Gegenwart. U. o. 1888. – Geschichte der Grossgemeinde Kudritz. U. o. 1888 – Geschichte der Werschetzer Hl. Kreuz-Berg Kapelle. U. o. 1889. – Varadia története. Temesvár, 1889. – Geschichte Alibunars. Werschetz, 1890. – A verseczi gör.-kel. szerb püspökség multja. Temesvár, 1890. – Geschichte der Grossgemeinde Temes-Paulis Werschetz, 1891. – Délmagyarország őskori régiségleletei. Temesvár, 1891 és Pótlék. U. o. 1895. – Eine Ansiedelung der Steinzeit in der Gemarkung der Stadt Werschetz. Berlin, 1891. – Délmagyarország római régiségleletei. Temesvár, 1892. – Délmagyarország a rómaiak alatt. – Régészet-történeti rajzok. U. o. 1893. – Délmagyarország az őskorban. U. o. 1894. – Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből. I. rész. Őskori leletek. U. o. 1897. – II. rész: Római korszaki barbár és népvándorlási leletek. U. o. 1898. – III. rész: U. o. 1906–9. – A vattinai őstelep. U. o. 1905. – Dézsánfalva története. Versecz, 1908. – Nagyzsám története. Temesvár, 1909. (Németül is megjelent.)
