Obradovics Dositheus.
Obradovics Dositheus.
Obradovics Dositheus, szerb író, tudós és miniszter, szül. 1739-ben Csákon, szegény szülőktől, kik korán elhaltak. Nagybátyja, ki neveléséről gondoskodott, iparosnak szánta, de a gyermeket hajlamai a papi pályára vonzották. 1753-ban megszökött Temesvárról, hol inas volt és a szerémvármegyei opovói zárdába vétette föl magát, hol egy év mulva diakonná szentelték. Később, ismeretei bővítése végett, nagy utazást tett. Beutazta Dalmácziát, Görögországot, Smyrnát, Albániát, Korfut, Olaszországot, mindenütt tanulva és tanítva. Végre Trieszten át Bécsbe érkezett, hol 6 évig tartózkodott, hogy a franczia, olasz és német nyelvet elsajátítsa. Később Halléban 40 éves korában beiratkozott a hallei egyetemre, hol filozófiát, esztétikát és theológiát hallgatott. Itt szerb nyelven megírta életének történetét és Zivoti priključenia czímen (Lipcse, 1783.) kiadta. 1802-ben Velenczébe ment, hol szerb kereskedők 2000 frt évjáradékot adtak neki, hogy nyugodtan dolgozhassék a szerb nép javára. Végre 1807-ben Belgrádban letelepedett, a hol Karagyorgye fejedelem fiainak nevelője volt; később közoktatásügyi miniszter lett és Szerbia közoktatásügyét rendezte. Meghalt 1811. ápr. 7-én Belgrádban. Mint író, igen nagy hatást gyakorolt az új szerb irodalomra, a mennyiben e használta, először az addig szokásos egyházi ó-szláv nyelv helyett a nép nyelvét az irodalomban, a mivel a modern irodalom kialakulására nagy befolyással volt. Népszerűségét Chrisostomius János egyházi beszédeinek népies szerb nyelvre való lefordításával alapította meg. Nem kevésbé híres munkája volt Sověti zdravago rozuma (Tanácsok a józan emberi észtehetséghez. Buda, 1806.) czímű erkölcsfilozófiai műve.
Obradovics Dositheus.
