Perjéssy Lajos.
Perjéssy Lajos.
Perjéssy Lajos főreálisk. ny. tanár, szül. 1855-ben. 1877-ben Verseczre került tanárnak, hol egyfolytában 34 esztendőn át szakadatlanul működött és 1910. okt. 1-én nyugdíjba vonult. Oly időben került Verseczre, a midőn ott még ritka volt a magyar szó. Nemcsak a tanítók nem tudtak magyarul, de Perjéssy tanártársai, saját direktora sem és a városi közigazgatás nyelve is a német és a szerb volt. Igen sok érdeme van Perjéssynek abban, hogy a viszonyok azóta örvendetesen megváltoztak. Kultúrális tevékenysége több irányra oszlik. Írt több tankönyvet, több regényt, számos elbeszélést és czikket a fővárosi lapokban, de különösen lapjában a „Délvidék”-ben, mely 1886 óta a „Verseczi Magyar Közművelődési Egyesület”-nek is hivatalos közlönye. Írói munkássága elismeréséül a temesvári „Arany János-Társaság” 1904-ben rendes tagjává választotta. Az ő nevéhez füződik a ,,Verseczi Magyar Közművelődési Egyesület” megalapítasa is 1885-ben. Ennek az egyesületnek, mely a magyar nyelv terjesztését, a hazafias érzelmek ébrentartását, a magyar dal és zene kultiválását, hazafias ünnepek tartását tűzte ki czéljáúl, több mint negyedszázad óta, minden díjazás nélkül, ő a főtitkára. Ennek az egyesületnek a történetét negyedszázados jubileuma alkalmával, vaskos füzetben meg is írta. Perjéssy Lajos volt kezdeményezője a „Verseczi Magyar Dalkör” megalapításának, mely jelenleg is szép missziót teljesít. Az ő nevéhez füződik a „Verseczi Magyar Ifjúsági Egyesület” megalapítása is, melynek éveken át volt a vezető elnöke és most díszelnöke. Főgondnoka a reform. egyháznak, igazgatósági tagja a „Vidéki Hirlapírók Országos Szövetségé”-nek és több verseczi egyesületnek. Midőn tanári jubileumát ünnepelte s több kulturális alapítványt is tett 1902-ben, 1903-ban, majd 1905-ben, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium: „sikeres tanügyi működéséért és a közélet mezején kifejtett működéséért” több alkalommal fejezte ki elismerését és köszönetét. 1911-ben ünnepelte az általa alapított és szerkesztett első verseczi magyar lap, a „Délvidék” negyedszázados jubileumát. A tanítástól visszavonult ugyan, de társadalmi tevékenységét és lapjának szerkesztését most is folytatja.
