Sajtó.
Sajtó.
Temes vármegyében jelenleg a következő lapok jelennek meg:
A legrégibb megyei magyar lap a Délvidék, melynek nagy kultúrális fontossága miatt a következőkben adjuk történetét:
A „Délvidék” megteremtésének eszméje a Verseczi Magyar Nyelvterjesztő egyesületből indult ki. Az egyesület akkori elnöke, Kormos Béla dr., és Rudnai Nikolits Sándor akkori főispán vetették fel az alapítás eszméjét. Délvidéki Nemzetőr czímmel 1886 márczius 25-én már meg is indult Perjéssy Lajos szerkesztése alatt. Első munkatársai voltak Kormos Béla, ki számos vezető czikket és érdekes történeti visszaemlékezéseket írt a lapba. Itt kezdte – még mint fiatal joghallgató – írói pályafutását Herczeg Ferencz, ki mai napig munkatársa a lapnak. Milleker Bódog, Versecz monografusa, Stumpfoll Ede temesvári szakiskolai igazgató, Endrődy Géza csendőrfőhadnagy. Helyettes szerkesztők voltak: Oroszlámosi Törös Ferencz, akkor verseczi főreáliskolai tanár, Perjéssy Mihály dr. kir. ítélő táblabíró Szegeden, Dékány Lajos pozsonyi tanár, Buday József, ki különösen a tollharczokban állta meg a helyét, Geszler Gyula evang. lelkész, Takács Gyula, Gosztonyi János áll. főreálisk. tanárok, Ambrus Artur hittanár, jelenleg plebános, ifj. Tarnói Buocz Béla dr. ügyvéd, Szalay Lajos főmérnök, ki erős tollával, sohasem lankadó kitartással vívott hosszú időn át súlyos harczokat a lapban a magyarság ellenségeivel. Az utóbbi években Dovucz János tanító és Kirchner Ernő kiadóhivatali főnök 224voltak helyettes szerkesztők. Kiválóbb munkatársai voltak: Richter Aladár dr., kolozsvári egyetemi tanár, Mayer Gyuláné, Zemplényi Árpád, Gérecz Károly dr. tanár, Dengi János dr. kir. tanfelügyelő, id. Perjéssy László keresk, isk. igazgató, ifj. Perjéssy László, Szörényi József dr. bpesti főgimn. tanár, Kohn Emil dr. szerkesztő, Szabolcska Mihály, a kiváló költő, Kuntz Henrik evang. lelkész, Halmos Béláné stb. 1892-ben a lap meghasonlásba kerülvén kiadójával, megvált attól és ezentúl Délvidék czímmel jelenik meg Kirchner Ernő kiadásában, ki jelenleg is a lapnak felelős szerkesztője.
A többi magyar lapok a keletkezés idejének rendje szerint a következők:
Buziásfürdői Közlöny, azelőtt Buziás. Felelős szerkesztője és kiadója ifj. Bach József, főmunkatársa Kelemen János. 11 év óta áll fenn.
Csákova és Vidéke, Csákovaer Zeitung. Fel. szerk. Szántó Aladár. X. évf.
Lippai Ujság. Felelős szerkesztője és kiadója Rafila Demeter. IX. évf.
Radna-Lippa, mintegy harmincz évvel ezelőtt keletkezett. Előbb német ujság volt Neue Lippaer Zeitung czímmel. Később magyar lap lett és Radna-Lippa és Vidéke czímmel Straussmann Jakab szerkesztette. Majd a Radna-Lippa nevet vette fel és Zach Józsefné szerkesztette, ki az első női lapszerkesztő volt Magyarországon. Tőle vette át Zeitler Lajos, ki a lapot 10 év óta szerkeszti.
Versecz és Vidéke. Felelős szerkesztője Kohn Emil dr. Megindult 1908-ban.
Fehértemplom és Vidéke. Alapította 1910-ben Hegyi József tanár, ki jelenleg is szerkeszti. Fehértemplomnak első lapja 1884-ben indult meg Fehértemplomi Lapok czímmel, mely hamar megszünt. 1897-ben alakult a Magyar Alduna Berán Oszkár szerkesztésében, mely másfél évig állott fenn.
