Schlauch Lőrincz.

Teljes szövegű keresés

Schlauch Lőrincz.
Schlauch Lőrincz, biboros-püspök, v. b. t. t., a M. Tud. Akadémiának igazgatósági tagja, született Újaradon, 1824 márcz. 27-én. Középiskoláit elvégezvén, a theologiai tudományokat a pesti egyetemen hallgatta. 1847-ben pappá szenteltetvén, Nagyszentmiklóson lett káplán, hol nagy szorgalommal képezte magát tovább, különösen az egyháztörténelemben és az egyházjogban, a mely tudományoknak később – midőn (1851.) Temesvárra került – a püspöki liczeumban tanára lett. Megrendült egészsége miatt azonban tanári állását el kellett hagynia 220és 1859-ben Mercy-falván, majd Gyarmatán plebános és kerületi esperes lett. Ez időben kezdett mélyebben műveltségtörténettel, filozófiával és művészettörténelemmel foglalkozni. 1867-ben egyházjogi doktorátust szerzett. Közszereplése először az 1868. és 1870-iki katholikus autonomiái mozgalmakban tünt ki, a mikor a nagygyűlésen mondott hatalmas beszédével és egy akkor megjelent röpiratra adott „Válasz”-ával vonta magára a figyelmet. 1872-ben kanonokká, 1873-ban szatmári püspökké nevezték ki. Tizennégy évi szatmári püspöksége alatt több mint félmillió frtot áldozott jótékony, egyházi és tanügyi czélokra. Megszerezte 24.000 frtért a Török-könyvtárt, melyből a Laurentiana-könyvtár lett. Számos templomot, 16 népiskolát emelt és nagy anyagi áldozatokkal rendezte a tanítóképző-intézetet. Ez időben élénk részt vett az ország minden nevezetesebb egyházi, kultúrális és politikai mozgalmaiban és különösen az egyházpolitikai törvények, a polgári házasság törvényjavaslatának tárgyalásánál mondott beszédeivel és javaslatával e küzdelmekben vezérlő szerepet vitt. 1880-ban v. b. t. t., 1884-ben a vaskorona rend I. osztályú lovagja, 1885-ben a budapesti egyetem tiszteleti hittudományi doktora, 1886-ban római gróf és pápai trónálló főpap és 1887-ben nagyváradi püspök lett. 1891-ben Nagyváradon kisdedóvónőképző-intézetet alapított, Debreczenben 30,000 forinttal apáczazárdát alapított, a nagyváradi egyházmegye szükségleteinek fedezésére 200.000 frtos alapítványt tett stb. 1897 máj. 2-án ülte meg áldozópapságának ötvenedik év fordulóját, a mikor a király a Szent István-rend nagy keresztjével tüntette ki, maga pedig aranymiséjének emlékére Bihar Püspökiben román stílű templomot építtetett. Ezen kívül rendkívűl nagy kultúrális munkásságot fejtett ki. A közműveltséget szolgáló minden újabb nevezetesebb intézményünk alapításában és meglevő kultúrális intézményeink fejlesztése körül elévülhetetlen érdemei vannak. 1902 júl. 10-én Nagyváradon meghalt.
Mint egyházi író és szónok egyike a legkiválóbbaknak. A Szent László-társulat (melynek elnöke volt) közgyűlésein mondott megnyitó beszédeiben mindig egy-egy fontos, korszerű, az elméket foglalkoztató kérdést tárgyalt. Beszédeit Bunyitai Vincze adta ki négy kötetben. I. köt. Egyházi beszédei (1890.), II. köt. Egyházpolitikai beszédei (1890), III. és IV. köt. Egyházpolitikai beszédei és dolgozatai (1898.). Második kiadás megjelent 1899-ben „Schlauch Lőrincz biboros-püspök beszédei és dolgozatai” czímmel.

Schlauch Lőrincz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages