Ipar. Története.

Teljes szövegű keresés

Ipar. Története.
Délmagyarország iparának és kereskedelmének történetére nézve csak igen kevés kútfő maradt fenn. Bárány Ágoston Temes vármegye emléke (1848) czimű munkájában így jellemzi a legrégibb kort: „Korán megzördült a temesi ugarokon az ekevas, midőn más részről fegyvert villogtatott a nép. Czigányok foglalkozása volt a fegyver-, sőt golyókészítés is az alsóbb részeken. Temesvár szép palotája, a vármegye sok vára s csinos kastélyai, tömérdek egyháza, apátságai s zárdái, számos kézmívest igénylének s a népes városok ipar, szorgalom és űzérkedés vállalatira szinte meghivák.” „A Temes s más folyamok munkásan s ernyedetlenül görgeték a vidék őrlőmalmait s Temes vármegye a korábbi századokon is a királyi kincstárra nézve gyümölcsöző lőn.” „Lippa falai között is élénken működött a szorgalom a kézműben és az üzérkedés más nemeiben.”
Temesvár mellett hajdan Lippa volt Délmagyarország egyik legnevezetesebb helye. Márki Sándor szerint a középkorban Lippa, Aradmegye legiparosabb városa volt. Az Anjouktól dédelgetett városban alkalmasint már akkortájt keletkeztek egyes czéhek, határozottan azonban csak 1550-ből olvasunk róluk, a mely évben Uloman pasa felgyujttatta Lippa külvárosát, melyben „nagy számmal voltak czéhek és kereskedők s legtöbben kalaposok”. Az 1514. évből tudjuk, hogy a Mázsás-család két forintért adta el Sebesy János lippai polgárnak Lippán, a Maroson, a Molnár Mátyás és Csery Tamás malma között levő malmát. (Márki i. m. I. k. 426. 1.) Evlia Cselebi török író, a ki 1660-tól 1664-ig beutazta az ország jó részét, elmondja, hogy itt gyapothoz hasonló szíjat készítenek és az olajos szíjat hengeres gombolyítóra hajtják fel. Az egész határszéli nép lószerszámát és a lovak szügyelőjét ebből a szíjból készíti. Sajok nevű posztót is gyártanak itt. (Evlia Cselebi Magyarországi Utazásai 1660–1664, Magy. Tud. Akadémia, 1904. 21. old.)
A töröknek az országból való kiszorításával, helyesebben gróf Mercy Florimundusnak a Bánság kormányozójává történt kinevezésével a széleskörü telepítési akczió felvirágoztatta az ipart is, mert a kormányzó adómentesség és egyéb kedvezmények biztosításával számos külföldi kézmívest helyezett el a vármegyében. Különös gondja az ipari növények termelése volt. Az olajmag- és indigótermelés mellett, főleg a selyemtenyésztést karolta fel. Rossi selyemtenyésztési felügyelőnek feladatává tette, hogy az egész vármegyét eperfákkal ültesse be és hogy Olaszországból minél több családot telepítsen.
Gróf Mercy utódai közül báró Engelshofer és gróf Perlasz váltak ki az iparfejlesztés terén. Griselini említi 1750-ben Bécsben megjelent munkájában, hogy Mária Terézia királynő letelepülési engedelmet adott a czigányoknak, vagy a hogy őket akkor elnevezték az „uj bánátiaknak”, a kik ügyes vándoriparosoknak bizonyultak. Kovács-, lakatos- és kisebb pipereárúkat készítettek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages