TEMES VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Reiszig Ede dr., a központi szerkesztőbizottság tagja, kiegészítette: Vende Aladár szerkesztő
21TEMES VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.
Irta Reiszig Ede dr., a központi szerkesztőbizottság tagja, kiegészítette: Vende Aladár szerkesztő
Irta Reiszig Ede dr., a központi szerkesztőbizottság tagja, kiegészítette: Vende Aladár szerkesztő
Temes vármegye Magyarország déli részén, mintegy felerészben sík és felerészben hegyes vidéken fekszik. Nyugati fele a nagy magyar Alföldhöz csatlakozik, keleti fele pedig már az erdélyi hegyek nyúlványain terül el. Határa éjszakon Arad, keleten Krassó-Szörény vármegye és Románia, délen Szerbia és nyugaton Torontál vármegye. Temes vármegye területén van két törvényhatósági joggal felruházott város (Temesvár és Versecz), egy rendezett tanácsú város (Fehértemplom) és 222 község.
Temes vármegye területe 7433 km2 és összes lakossága, az 1910. évi népszámlálás adatai szerint, a törv. hat. városokon kívül, 400.910 és a két várossal együtt 500.835. A vármegye lakossága 1900-ban 398.010 főre rúgott, tehát a tízévi szaporodás mindössze 2900 lélek, a mi csak 7/10%-nak felel meg. A szembetünően csekély szaporodás oka a kivándorlásban, Mehala községnek Temesvárhoz történt csatolásában és a városok és különösen Temesvár felszívó tulajdonságában keresendő; Temesvár lakossága ugyanis 10 év alatt közel 20.000 lélekkel szaporodott, a mi Mehala becsatolásán kívül csakis beköltözés útján volt lehetséges, miután Mehala lakossága az átcsatolás előtt csak 6196 volt. A statisztikai hivatal legutóbbi népszámlálás alapján a demografiai kimutatást még nem készítette el, de mivel a tíz év alatti népszaporodás oly elenyészően csekély volt, ezt az 1900-iki adatok szerint fogjuk közölni. E szerint Temes vármegye népességének anyanyelvi megoszlása a következő volt: 36.894 magyar, 130.649 német, 2594 tót, 162.756 oláh, 44 kisorosz (ruthén), 241 horvát, 54.817 szerb és 10.015 egyéb anyanyelvű, kiknek legnagyobb része bolgár és czigány. Magyarul tudott 68.126. A lakosság vallás szerint így oszlott meg: róm. kath. 157,772, gör.-kath. 11.704, ref. 6403, ág. h. ev. 10.546, gör. kel. 208.256, unit. 59, izr. 2951, egyéb vallású 319. Lakóházak száma 76.826.
A vármegye 11 járásra oszlik, a melyek a következők:
Máslak.
Mélykastély.
Mélynádas.
Merczyfalva.
Mészdorgos.
Meszesfalu.
Mezősomlyó.
Mezőzsadány.
Monostor.
Monostorszentgyörgy.
Móriczföld.
Mosnicza.
Munár.
Nagykárolyfalva.
Nagykövéres.
Nagyszered.
Nagyszilas.
Nagytopoly.
Nagyzsám.
Németremete.
Németság.
Németszentmihály.
Németszentpéter.
Niczkyfalva.
Obád.
Omor.
Orczyfalva.
Őszény.
Ötvény.
Ötvösd.
Palánk.
Panyó.
Parácz.
Párta.
Petercse.
Petromány.
Porány.
Rakovicza.
Réthát.
Réthely.
Rigósfürdő.
Saroltavár.
Sebed.
Sistarócz.
Sósd.
Sustra.
Szabadfalu.
Szakálháza.
Székelykeve.
Székeskút.
Szentandrás.
Szépfalu.
Széphely.
Szigetfalu.
Sziklás.
Szinérszeg.
Szirbó.
Szóllőshegy.
Sztancsafalva.
Tárnokszentgyörgy.
Temesberény.
Temesbökény.
Temescserna.
Temesdoboz.
Temesfalva.
Temesforgács.
Temesfüves.
Temesfűzkút.
Temesgyarmat.
Temeshidegkút.
Temeshódos.
Temesillésd.
Temesjenő.
Temeskalácsa.
Temeskenéz.
Temeskeresztes.
Temeskirályfalva.
Temeskomját.
Temeskovácsi.
Temeskövesd.
Temeskutas.
Temesliget.
Temesmiklós.
Temesmóra.
Temesmurány.
Temesnagyfalu.
Temesőr.
Temespaulis.
Temespéteri.
Temesrékas.
Temesremete.
Temesság.
Temesszécsény.
Temesszékás.
Temessziget.
Temesszőllős.
Temesújfalu.
Temesújlak.
Temesújnép.
Temesvajkócz.
