Aga.
Aga.
Aga. A Kizdia-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 150, lakosaié 963, a kik leginkább tótajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Nagytopoly. A mai Aga helyén a középkorban Bresztovecz (Bresztolcz) nevű falu állott, mely Arad vármegyéhez tartozott és a sarádi uradalom tartozékaként szerepel az oklevelekben. 1440-ben a Guthi Országh-család kapta adományul. 1477-ben Solymosvár tartozékaként Bánffi Miklós és Jakab birtokába ment át. A hódoltság alatt elpusztult. A jelenlegi helység keletkezése 1718–1722 közé tehető. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Preztovaz néven találjuk megjelölve. Később Bresztócz, majd Bresztovácz alakban fordul elő. Hagyomány szerint gróf Mercy Klaudius telepítette be a gör. kel. vallású montenegrói menekültekkel. A XVIII. század második felében románok kezdtek ideköltözködni, a kik a szerb lakosságot magukba olvasztották. Az 1761. évi térkép a lippai kerületbe helyezi. Az itteni kincstári birtokokat 1781-ben Joszicz Mária vette meg, a ki azonban nem fizette ki a vételárt s így a birtokokat 1782-ben újból elárverezték, mely alkalommal a Lukács testvérek vették meg. Lukács Gergely 1797-ben a felvidékről katholikus vallású magyarokat és tótajkú lakosokat kezdett ide letelepíteni. 1826-ban a Lukács-család itteni birtokait eladta Gall Józsefnek, a ki 1823-ban a saját költségén Nógrád, Bars, Trencsén, Nyitra, Szepes és Sáros vármegyékből telepített ide tótajkú népet. Ekként keletkezett itt a kath. hitközség, de az 1838. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanusága szerint ekkor még a román elem volt itt túlsúlyban. Gall József birtokát 1847-ben Hampel József vette meg, kinek halála után, 1859 desz. 28-án örökösei Dragomirestyei Janicsáry Sándornak adták el. Jelenleg ifj. Juhoss Gyula dr. a község legnagyobb birtokosa, a kinek a községben kényelmes úrilaka, a községen kívül pedig szép vadászkastélya van, melyet 1910-ben építtetett, míg a lakóháza még a Janicsáry családé volt. Itt körülbelül 2000 kötetes könyvtára és sok érdekes vadásztroféuma van. Vadaskertjében érdekes a fáczán- és őztenyésztés. 1830–1840 között német családok is telepedtek itt le a környékbeli falvakból. 1845-ben Gall József Csehországból mintegy 20–30 róm. kath. földmíves-családot telepített ide. Miután a kath. lakosság száma harmadfélszázra szaporodott fel, már 1844-ben lépéseket tettek a kath. plebánia felállítására, a mi azonban csak 1847-ben sikerült. A plebánia-templom 1892-ben épült. A mintegy 100 lélekből álló görög-keleti egyháznak is van egy temploma. A község jelenlegi nevét 1894-ben nyerte.
Aga. – Ifj. Juhoss Gyula dr. úrilaka.
Aga. – Ifj. Juhoss Gyula dr. vadászlaka a bakoviczai erdőben.
