Angyalkút.
Angyalkút.
Angyalkút (azelőtt Kisfalud). A Maros mentén fekvő kisközség. Házainak száma 316, lakosaié 1702, a kik róm. kath. vallásúak és németajkúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Újarad. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. 1457-ben a Palotai Czibak-családnak voltak itt részbirtokai, melyeket az aradi káptalannak adományozott. 1466-ban a Ravazdiak és a Garaiak osztoztak rajta: 1561-ben Balogh Imre volt, a földesura. Az 1723–25. évi Mercy-féle, valamint az 1761. évi hivatalos térképen e tájon Kisvenda (Kisveda) pusztát találjuk. A jelenlegi helységet Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban telepítette és a német telepesek részére 106 házat építtetett. A község belterületén öt kutat ásatott, az egyik kút fölé egy angyalt ábrázoló kőszobrot emeltetett, mely után a helységet Engelsbrunn-nak nevezték el. 1782-ben Pigethy (Pikéthy) Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Ennek utóda Pikéthy István 1824-ben 24a helység egy részét eladta Rétháti Kövér Antalnak, Manónak és Mártonnak, mely család a helység határának egy részét most is bírja; a másik része még 1896-ban báró Appel János és neje szül. Asguthi Körtvélyesy Johanna tulajdona volt. Egy rész 1885-ben id. Jäger Gusztáv tulajdonába ment át, mely 1893 óta Kapp László és neje Jäger Gertrudé. A községben két régi kastély van; mind a kettő gróf Porcia Lajosé és nejéé: Fábián Elláé. 1848 okt. 21-én Máriássy János honvédőrnagy hada, az aradi őrséghez tartozó dzsidásokat, a kik a faluban foglaltak állást, megtámadta, de onnan kiűzni nem tudta. E harcz nyomait mutatja az a három ágyúgolyó, melyek közül kettő a templom homlokzatába, egy pedig Dittinger János házafalába van falazva. A r. kath. plebánia 1768-ban keletkezett és a templom 1780-ban épült. A község lakosai hitelszövetkezetet, temetkezési egyesületet, tejszövetkezetet és állatbiztosító egyesületet tartanak fenn. Van ezenkívül a községben egy téglagyár, egy gőzmalom, mely Kapp Jánosé. A mai Angyalkút mellett feküdt a középkorban Kér, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1325-ben a falu egy része Kéri Fekete Gergelyé, a ki a maga részét a Baar-Kalán nembeli Szeri Pósa mesternek zálogosította el, a másik része pedig az aradi káptalané volt, de a XIV. század közepén a Pósafiak az egész helységet megszerezték. 1391-ben a Szántai Pethőknek és utánuk a Báthoryaknak voltak itt részeik. 1448-ban pedig Hunyadi János kormányzónak és 1471-ben a csanádi káptalannak is. 1471-ben, a Pósafiak magvaszakadtával, a király a Nádasdi Ongoroknak és a Guthi Országhoknak adta a helységet, 1472-ben azonban Szeri Pósafi Anna, a Maczedóniai, a Ghymesi Forgách- és a Geszthi-családok tartottak igényt Kér fele részére. Az 1561. évi adólajstromban Kis-Kér alakban találjuk s ekkor az aradi káptalan volt a földesura.
Angyalkút. – Gróf Porcia Lajos úrilaka.
