Berekszó.

Teljes szövegű keresés

Berekszó.
Berekszó nagyközség nevét a mellette elfolyó Berekszótól vette. Házainak száma 403, lakosaié 2314, a kik, 36 magyar- és 230 németajkú kivételével, románajkúak s leginkább gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Az a terület, a hol jelenleg a helység áll, egykor a Vaja nemzetség ősi birtoka volt. E tájon feküdt Ormándfölde, melyet a Vaja nembeli Márton és Gyarmán 1266-ban nyertek adományul. A mai Berekszó és a vele szomszédos Vaja tehát e nemzetség ősi fészke volt; 1349-ben azonban már az elhalt Dezső beregi főispán fiaié: Miklósé, Jánosé, Péteré és Domokosé. A XIV. század második felében a Berekszói család birtokában találjuk, melynek tagjai közül: Domonkos (1371), Dezső s fia Domonkos (1377), István fia László (1381), Miklós fia János 29és János fia János (1412) szerepelnek; 1414-ben Berekszói Hagymás Miklós is, ki 1462-ben testvéréül fogadta Szentgirolti Jánost, a ki e réven itteni birtokaira jogot tartott. Az 1462. évi beiktató levélben, Berekszón kívül, egy Kis-Berekszó nevű helység is említve van. 1489-ben egy Berekszói Berzy János nevű birtokos is szerepel itt. 1528-ban a Hagymásiak két jobbágytelket adományoztak itt Saradi Kiss Ferencznek és Kun Pálnak. 1554-ben Vajai Kiss Ferencz egy nemesi telket írt be halála esetére Hagymás Kristófnak és Eusztáknak. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint akkor már plebániája is volt, sőt 1388-ban már hetivásárok tartására is szabadalmat nyert. 1561-ben Ferdinánd király a hűtlenségbe esett Berekszói Hagymás Kristóf birtokát Kányaföldi Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1610-ben a Keméndi Várady-család volt itt birtokos. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Beregh-Schoh alakban, 40 házzal szerepel és a Mercy-féle térképen Berexchof néven, lakott helyként van jelölve. Később elpusztult s az 1761. évi hivatalos térképen pusztaként van feltüntetve. A XVIII. század második felében ismét benépesült és 1783-ban ismét faluként szerepel. 1802-ben Vukovics Sebő vette meg a kincstártól, utána fia Sebő, a Szemere-kormány igazságügyminisztere, lett a helység birtokosa; 1849-ben azonban birtokait elkobozták s azokat csak 1870-ben kapta vissza. Halála után birtokait 1872-ben gyermekei Mária és Gábor örökölték. 1878-ban mindkét birtokrész Ürményi Pálné szül. Vukovics Mária birtokába került, a ki nagynénjének Vukovics Katalinnak a birtokrészét is örökölte. Ezt 1883-ban eladta Kondorossy Györgynek, Popovicsné szül. Joanovics Zsófiának és Rogulits Istvánnak, a kiktől azt 1889-ben Endrédy Zsigmond vette meg; a másik birtokrész csere következtében Prónay Istvánné szül. Almássy Mária tulajdonába került. Vukovics Sebő régi kuriája jelenleg paplak és Balta Jánosé. Egy másik úrilak a Prónayaké volt. A községbeli gör.-kel. templom a XVIII. század második felében épült; a templom-kertben levő sírboltban nyugszik Vukovics Sebő, az 1849-iki igazságügyi miniszter. A róm. kath. templom 1908-ban épült. 1848 őszén kisebb harcz volt itt a honvédek és a császáriak között, a kiket, a községbeli népfölkelők segítségével, a honvédek kiűztek a községből. A lakosok ifjúsági egyesületet, takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartozik Basch-puszta. A mai Berekszó körül fekhetett Szentjakab helység, mely 1462-ben Berekszói Hagymás Miklósé és Szentgirolti Jánosé volt. Berekszó és Szentmihály között feküdt Vaja, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékek szerint is egyházas hely volt. A Berekszói Hagymás-család volt a földesura. 1462-ben Szentgirolti János tart hozzá jogot. 1528-ban a Berekszói Hagymásiak, Kiss Ferencz és Kun Pál bírják. Ferdinánd király 1561-ben, Vajai Kiss Ferencz magvaszakadtával, Czellenk Balázsnak, Zalay Péternek és Siry Lukácsnak adományozza. Ugyanez évben Kerecsényi Lászlónak adja a hűtlenség bűnébe esett Hagymási Kristóf itteni birtokait. 1610-ben Báthory Gábor fejedelem Várady Jánosnak és Széplaky Péternek adja. Az 1690–1700. évi összeírásban Vaja még szerepel, sőt az 1717. évi kamarai jegyzék szerint is még 10 lakott háza van. Az 1761. évi hivatalos térképen már pusztaként van feltüntetve. Emlékét ma is őrzi a Vaja nevű dűlő.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem