Csernegyház.
36Csernegyház.
Csernegyház. A Berekszó-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 300, lakosaié 1332, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája és távírója Temesgyarmat, de a vasúti állomása helyben van. A középkorban Cserneczháza (Csernezháza) alakban említik az oklevelek. 1470-ben és 1492-ben Csomai Ördög László birtokában találjuk. A Mercy-féle térképen Gernitkais alakban, a temesvári kerületben, lakott helyként van megjelölve. Az 1761. évi hivatalos térképen Csernitacz, Csernithasa alakban szerepel egy kincstári altiszttartóság és erdőkerülőség székhelyeként. 1838-ban 85 4/8 egész jobbágytelket írtak benne össze. A XIX. század első felében a kamara volt a földesura. A görög-keletiek temploma 1846-ban épült. A község határában régi földvár maradványai láthatók és ott vonul át az u. n. római sáncz is. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Pál-puszta, mely Prekajszky Péter birtoka, a ki egyuttal a helység legnagyobb birtokosa. A mai Csernegyháztól nyugatra, a Mátka vize mellett, feküdt a középkorban Csoma (Chama) helység, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékek szerint egyházas hely volt. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt egyházát 1400-ban is említik. 1387 táján Teresztenyei Ördög Miklós nyerte adományul a királytól. Ennek utóda, Ördög László, 1470-ben itteni részeit a Dócziaknak adta el. A hódoltság alatt elpusztult.
