Féregyház.
Féregyház.
Féregyház. Az újaradi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 280, lakosaié 1130, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Németság. Középkori neve Fejéregyház volt s ekkor Arad vármegyéhez tartozott. A Csanád-nemzetség ősi birtoka. Az 1256. évi osztály alkalmával a Vaffaiaké lett. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben az aradi főesperesség plebániái között szerepel. 1455-ben Fejéregyházi László birtokában találjuk. 1511-ben már egybeolvadt Eperjessel és egy része az aradi káptalané, másrésze 1519-ben a Csályai-családé volt. 1525-ben a Dócziak nyerték adományul. Az 1561. évi adólajstrom szerint a Csáky-, a Keresztény-, a Telegdi- és a Makó-családok voltak a földesurai. Az 1717. évi jegyzékben, a lippai kerületben Firischaz alakban találjuk, 20 házzal. A Mercy-féle térképen Firitiasch, az 1561. évi hivatalos térképen Ferithaz alakban szerepel. 1781-ben, a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezése alkalmával, Féregyházi Koich Jefta és Sándor, továbbá vejök Jurkovich János vették meg. 1839-ben Rőth József örökösei, továbbá Majerfy Károly voltak a földesurai. 1844-ben Koich Péter volt itt birtokos, a ki birtokát 1845-ben Hodosi és Kizdiai báró Sina Györgynek adta el. Jelenleg Tagányi Sándor a helység legnagyobb birtokosa. A községbeli templom a gör -kel. román egyházé. A határban, az ú. n. Cetate-dülőben földalatti omladék van, mely a hódoltság korából származik. A községhez tartozik Antal-, Feles- és Ifigenia-major. E tájon feküdt a középkorban Botegyház falu, melyet 1455-ben Keszi Balázs az aradi káptalannak adományozott. Eperjes-Fejéregyháza, melyet 1511-ben említenek, a mai Féregyház tőszomszédja volt.
