Fönlak.

Teljes szövegű keresés

45Fönlak.
Fönlak. A Maros mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 637, lakosaié 3095, a kik nagyrészt román- és szerbajkúak és gör.-kel vallásúak. Postája, távírója, vasúti és hajóállomása helyben van. Eredeti neve Fellak volt. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott, a XV. század végén azonban Csanád vármegyéhez csatolták. Eredetileg a Dorozsma-nemzetség birtoka volt. Midőn az e nemzetségből származó Botos János és Garai István 1330 márcz. 30-án a nemzetségi birtokokon megosztoztak, Fellakot nem osztották fel, hanem odaadták rokonuknak, Szentmihályi Miklós fiának, Mihálynak. Mikor azonban e család kihalt, újra visszaszállott a Harapkói Botos-családra. 1428-ban Botos András birtoka; utána fia György örökölte, a ki két hugára, Annára, Szekcsői Herczeg Pálnéra és Margitra, György bazini grófnéra hagyta, a kik 1455 ápr. 24-én V. László királytól adományt nyertek reá. Mátyás király uralkodása alatt Kiss Balázs szerezte meg. Ez időtájt a falu elpusztult és Kiss Balázs magtalan halála után pusztaként a koronára szállott. Mátyás király 1478 jan. 16-án a pusztát Nagylaki Jaksics Istvánnak és Demeternek adományozta, a kik azután újból benépesítették. Jaksics István kérelmére Mátyás király Csanád vármegyéhez csatolta a falut, 1491 decz. 20-án pedig II. Ulászló király az idetelepülő jobbágyokat minden adó alól felmentette. Jaksics István szerbeket telepitett ide, majd a XV. század végén vagy a XVI. század elején megerősített várkastélyt építtetett itt. Jaksics Istvánról fiára Márkra szállott, kinek csak leánygyermekei voltak; hogy ezeknek az örökösödést biztosítsa, már 1530 szept 7-én Fellak várát, összes tartozékaival együtt, elzálogosította nejének, Polixenának és hat leányának és ehhez unokaöcscseinek a beleegyezését is kieszközölte. 1533 márcz. 13-án János király a fellaki jobbágyokat minden országos adó alól felmentette, 1534 decz. 15-én pedig vásárszabadalmat adott a helységnek. 1535-ben János király beleegyezett abba, hogy Jaksics Márk a családtagok hozzájárulásával Fellakot nejének elzálogosíthassa, s meghagyta a csanádi káptalannak, hogy Jaksics Márknét Fellak és tartozékainak birtokába iktassa be. Jaksics Márk özvegyének kérésére Izabella királyné 1547 ápr. 14-én megerősítette a Fellak lakosainak adómentességére vonatkozó kiváltságot. 1551 szeptember végén, Mehemet beglerbég közeledtére, az őrség a vár tornyára kitűzte a félholdas török zászlót. A beglerbég mintegy 60 emberből álló őrséget helyezett el benne, de ezeket Temesvár parancsnoka, Losonczy István 1551 okt. 29-én ötszáz lovassal váratlanul meglepvén, közülök 26-ot levágott, 34-et pedig elfogott. Temesvár eleste (1552) után Fellak vára ismét a törökök kezébe került s ettől kezdve külön nahie (járás) székhelye lett. 1557–58-ban 31 lakost írt benne össze a temesvári defterdár, a mikor a lakosok már mind szerbek voltak. Jaksics Márkné halála után Fellak leányáé Skolasztikáé, férjezett Zeleméri Lászlónéé lett. A gyulai adórovók még 1561–1564-ben Zeleméri Lászlót írták be az adólajstromba. 1582-ben már csak 15 lakosa volt. Midőn Báthory Zsigmond fejedelem 1596-ban hadaival Temesvár felé közeledett, a török őrség kivonult Fellakból, mire azt az erdélyi hadak megszállották. Báthory oly biztosnak vette hódítását, hogy 1597-ben Fellak várát Lapispataki Segnyei Miklósnak adományozta. 1598-ban újból török kézbe jutott s ott is maradt 1695-ig. Mihály vajda 1600 júl. végén, arra az esetre, ha a törököktől vissza tudná foglalni, magának kérte adományoztatni. 1658 júl. elején II. Rákóczy György tett kísérletet visszafoglalására, de sikertelenül, mert nem volt várostromhoz felkészülve. A helységet 1647-ben a csanádi püspök vikáriusa még a lakott helyek közé sorozza. A törökök kiűzetése után a csanádi püspök tartott hozzá jogot. 1717-ben a Temesvári Bánsághoz csatolták. Ekkor 42 házból állott s lakosai szerbek voltak. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1848-ig a kamara volt a földesura. A községhez tartozó Kispusztát a gróf Woracziczky-család vette meg, míg a Nagypusztán Mailátfalvát telepítették. A községbeli két templom közül a gör.-kel. román templom 1804-ben, a szerb 1900-ban épült. A lakosok hitelszövetkezetet, a szerbajkú földmívelők pedig külön szövetkezetet tartanak fenn. Fönlaktól délre, a mai Monostor helység felé vivő útvonal mentén feküdt Serfesd falu, melynek legrégibb birtokosa a Dorozsma-nembeli Garai-család volt. Az ugyane nemzetségből származó Harapkói Botos János 1330 márcz. 30-án Garai István fiaitól, Páltól és Andrástól, a helység egy részét követelte s azt meg is kapta. Ez időtől a XV. század közepéig a Botos-család bírta a falút. A családnak Györgyben magvaszakadván, V. László király 1455 ápr. 24-én a két Botos-leánynak adományozta; Mátyás király azonban ez adománylevelet nem vette figyelembe s a falut uralkodása 46elején odaadta Kiss Balázsnak. Miután ez is utódok nélkül halt el, mint pusztát 1478 jan. 16-án a király Jaksics Istvánnak és Demeternek adta. Ettől kezdve Fenlak sorsában osztozott. A későbbi évekből ugyan közvetetlen adatunk nincs róla, de a község a Wesselényi Ferencz nádortól 1663 júl 20-án a Dóczi örökösök részére kiállított oltalomlevélben is előfordul, habár akkor már azt sem tudták, hogy hol feküdt, mert az oltalomlevél Békés vármegyébe helyezi. A mai Fönlak és Vinga között, Vingától éjszaknyugatra feküdt Szőllős, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben az aradi esperességi kerület plebániái között is előfordul. Akkoriban két ilynevű község volt, és pedig Nagyszőllős és Aranyos-Szőllős. E két helység 1465–1495-ben a Muthnokiaké volt. 1495-ben Dócziné vette meg 1497-ben fiának Ferencznek adta, a ki még 1520-ban is bírta. Az 1561. évi összeírásban csak Aranyos-Szőllőst találjuk, mely ekkor Dóczi Gáboré volt. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen ismét két Szőllős látható egymás mellett.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages