Gilád.
Gilád.
Gilád. A széphely–bókai vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 697, lakosaié 3902, a kik között 725 a magyar, 480 a német- és 2492 a románajkú. A hitfelekezetek közül a róm. katholikusok és a gör.-keletiek vannak túlsúlyban. Postája és vasúti állomása helyben van, távírója Csákon. Eredetileg a 48temesi vár tartozéka volt. A XIII. század elején Gyad alakban fordul elő. II. Endre király 1212-ben Sebes comesnek adta jutalmul. A XVI. század második felében Romi basa erdélyi és marosi románokkal telepítette be. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Dolni-Gilád alakban, 100 házzal szerepel. Közelében feküdt a Temes partján Gomi-Gilád, szintén románoktól lakott hely, 80 házzal. Az 1723–25. évi Mercy-féle térképen e szomszédos két Gilád sűrű erdőségek között van feltüntetve. Az 1761. évi hivatalos térképen az egyik Gilád már puszta, de a másik még falu. Mária Terézia királynő alatt a kisebb Gilád lakosságát a nagyobbik faluba költöztették. Ekkor már németek költöztek ide és 1842-ben magyar családok is telepedtek itt le. Az 1856–60 között években is érkeztek ide magyar és német telepesek, leginkább Krassómegyéből. A róm. kath. magyar tannyelvű iskola már 1854-ben nyílt meg. A görög-keletieknek plebániájuk is van itt. Jelenleg Breban Györgynek, Albu Timótnénak, a m. kir, közalapítványi uradalomnak, báró Baich Milánnak, Büshler Mihálynak, Pantiu Eutimusnak, Rózsahegyi Ferencznek, Teuhler Antalnak, Szalay Antalnénak és Timáry Arankának van itt nagyobb birtokuk. A lakosok gazdakört, önkéntes tűzoltó-egyesületet, hitelszövetkezetet és népbankot tartanak fenn. Van itt egy gőzmalom is, mely Breban György és Albu Tima tulajdona. A községhez 25 puszta, tanya és lakott hely tartozik.
