Kádár.
Kádár.
Kádár. A Poganis-patak balpartján fekvő kisközség. Házainak száma 134, lakosaié 748, a kik nagyobbrészt románajkúak és görög-keletiek. Postája, távírója helyben van, vasúti állomása Végvár-Kádár. Régibb históriája szintén ismeretlen. Csak a török hódoltság végszakából vannak adatok, a mikor már lakott helység volt. Az 1717. évi összeírásban Kadar alakban a csákovai kerületben fordul elő, 85 házzal. A Mercy-féle térképen Kada, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Kedár alakban szerepel. 1806-ban báró Kádári Duka Péter vette meg a kincstártól, a kitől báró Duka István, majd Emil, Jenő és Péter örökölték és 1878-ig bírták. Ekkor e birtokot báró Nikolics Mihály vette meg, a ki az egyik részt 1882-ben báró 54Karátsonyi Katalin férjezett báró Duka Emilnének adta el, a másik részt pedig Jellinekné Reichmann Teréznek. Jellinekné a maga részét 1886-ban eladta Győrössy-Csepreghy Istvánnak. Báró Duka Emilné részét báró Duka Géza cs. és kir. követségi tanácsos, országgyűlési képviselő örökölte, a ki Győrössy-Csepreghy István birtoka egy részét is megvette. A községbeli két régi kúriát 1810-ben báró Duka Péter generális építtette, az újat pedig, mely a községen kívül fekszik, 1900-ban Győrössy-Csepreghy István. Mind a kettő most báró Duka Gézáé. A községbeli gör.-kel. templom 1904-ben épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak: Nagy-, Kis-, Rozu-, Popecz- és Zsurka-majorok. A mai Kádár mellett feküdt a középkorban Péterlaka vagy Petúrlaka, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1498-ban a Fáncslakiak birtokában találjuk s utánuk a Belmosericsek bírták zálogjogon. 1529-ben a Bradács családé volt, majd a XVI. század közepén Nagylaki Jaksics Márké. Ezután nyoma veszett.
Kádár. – Báró Duka Géza úrilaka.
Kádár. – A Csepreghy-féle úrilak István majorban. Most báró Duka Gézáé.
Kádár. – Báró Duka Géza istálló épülete.
