Kevevára.
57Kevevára.
Kevevára (azelőtt Temes-Kubin). A Duna közelében fekvő nagyközség, járási székhely. Házainak száma 1045, lakosaié 7345, a kik vegyesen magyarok, német-, román- és szerbajkúak és nagyobbára róm. kath. és gör.-keletiek. Postája, távírója, vasúti és hajóállomása helyben van. Az egykori Keve vármegye székhelye. Várának építése a XII. századra tehető, mert már III. Béla király névtelen jegyzője is említi. E vár maradványai a Csikajai út baloldalán, a község szélén állanak. 1204-ben itt tartóztatta fel Imre király Leó bíborost, a pápai követet, a kit a pápa Bulgáriába küldött, hogy koronát és zászlót vigyen az új bolgár czárnak. IV. László király is több ízben megfordult Keve várában, miről egy 1286 aug. 14-én és egy szept. elején kelt évnélküli oklevél tanuskodik. A helység 1392 táján kezdett felvirágozni, mert ekkor mentette fel Zsigmond király a vám és a harminczad fizetése alól. 1397-ben már királyi sókamara-hely volt és 1405-ben vásárjogot is nyert. 1412-ben két szomszédos pusztát, Bálványost és Jokronoveczet kapta Zsigmond királytól, a ki 1428-ban a város polgárait az adózás terhe alól is felmentette, továbbá szabad halászatra és hetivásárok tartására is feljogosította őket. Albert, V. László, de különösen Mátyás király több ízben állított ki a város részére szabadalomleveleket. Fontos hadi és kereskedelmi pont volt a Dunánál még a XV. század végén is. Vára a XV. században a királyé volt. 1435-ben Zsigmond király Keve város lakosainak tette kötelességévé a vár fenntartását és védelmét. 1458-ban a vár a Hunyadiak iránt ellenséges érzelmű ráczok kezébe került, de Szilágyi Mihály visszaszerezte, tőlük és 1459–1460-ben megerősíttette. 1478-ig a várat ismét megviselte az idő, mert az országgyűlés elrendelte helyreállítását. 1510 ben még jelentékeny kereskedelmi góczpont volt és lakosai ekkor túnyomóan ráczok voltak, a kik, Szerémi György emlékiratai szerint, a török kereskedőkkel állandó összeköttetésben állottak. 1523 aug. 6-án II. Lajos király tartózkodott Keve városában. Mikor esett el Keve vára, nem állapítható meg; valószínű azonban, hogy 1551-ben került török kézre. Az 1564–1576 években török bég ült a várban, a ki a temesvári basa alá tartozott. 1685-ben a temesvári szandzsákság alá tartozó pancsovai kerület helységei között szerepel. A hódoltság alatt szerb lakosai a helység nevét Kubinra változtatták. 1717-ben, az akkori kincstári jegyzék szerint, 50 lakott háza volt. Várát az 1739. évi belgrádi békekötés értelmében lebontották. Midőn a bécsi katonai körök 1761-ben a rokkant katonák megtelepítését a Maros és Duna között területen tervezték, a kiküldött bizottság 1764-ben 12 helységet jelölt ki e czélra és ezek között volt Kubin is. 1766 márcz. és máj. havában ismét négy új határőrszázad alakult s ezek egyikének Kabin lett a központja. 1871-ben, a katonai Határőrvidék felosztása után, Temes vármegyébe kebelezték. A rendszeres telepítés megkezdése óta Kubin is jelentékenyen gyarapodott. 1770 okt. végéig már 80 új ház épült, melyeknek száma a következő évben 216-ra emelkedett. A r. k. plebánia története szerint II. József császár a telepítés idején háromszor volt Kevevárán és pedig 1773 május 15-én, 1873 máj. 23-án és 1783 aug. 27–28-án; utolsó látogatása alatt a r. k. plebánián lakott. 1848-ban a község határában a honvédek és a szerb felkelők között véres ütközet volt, mely a honvédek győzelmével végződött. A róm. kath. templom 1827–28-ban, a gör.-kel. román templom 1905-ben épült. A gör.-keleti szerb templom építési ideje ismeretlen. A községben a járási hivatalokon kívül m. kir. telepkezelőség és hajóügynökség is van. Itt van a Temeskubini Takarékpénztár r.-t., a Dunereana Takarékpénztár r.-t., a pancsovai népbank, a fehértemplomi szerb hitelbank és a Magyar Általános Hitelbank fiókja, az oraviczai takarékpénztár ügynöksége, a délmagyarországi gazdasági bank fiókja és a fehértemplomi népbank ügynöksége. Nevezetesebb gyárai és ipartelepei: Schlarb Péter és fiai téglagyára, Miron Justinné téglagyára, Paull Sándor gőzmalma és Friedrich József és Társa gőzmalma. Társadalmi élete is kifejlett. Itt van a kevevárai gazdaságí egyesület, Szerb Olvasóegylet, az Önkéntes Tűzoltóegylet, a szerb egyházi énekkar, ipartársulat, Hubertus vadászegylet, Kaszinó, Polgári Kaszinó, Amatőr Egylet, Kevevárai polg. leányisk. egyesület, Állatvédő-Egyesület, Német Iparosok Segélyegylete, Szerb Földmívelők I. és II. egyesülete. Kevevárai daloskör.
Kevevára. – A gör. kel. oláh, a róm. kath. és a gör. kel. szerb templom.
