Majláthfalva.
Majláthfalva.
Majláthfalva. A vingai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 472, lakosaié 2335, a kik magyarok és – 8 református kivételével – r. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója Vinga és vasúti állomása Vinga, Kétfél és Németszentpéter. A mai Majláthfalva helyén a középkorban Túregyháza nevű birtok feküdt, mely 1454-ben és 1465-ben a Tariak birtoka volt. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen lakatlan pusztaként van jelezve Durikais alakban. Az 1761. évi térképen Durikias alakban szintén pusztaként van feltüntetve. 1819-ben a kincstár, gróf Majláth országbiró közbenjárására, magyar dohánykertészeket telepített le Túregyháza-pusztára. Az új telep, melynek 1838-ban már 666 lakosa volt, Majláthfalva nevet nyert. 1891-ben gróf Woracziczky János vásárolt itt a kincstártól birtokot. A róm. kath. templom 1879-ben épült. 1849 február havában a község színmagyar lakosságát a szomszédos Kétfél község szerbjei Pécskára űzték és a helységet kifosztották. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartanak fenn. A községhez tartoznak: Szőke-, Bezdán-, Sörös- és gróf Woracziczki-tanyák. A mai Majláthfalvától éjszakra, a Harangod vize balpartján, feküdt a középkorban Farkasteleke. 1455-ben a Bothos-családé, majd Kiss Balázsé volt, 1478-ban már puszta és ekkor a Jaksicsok kapták.
