Máslak.
Máslak.
Máslak. A lippai járásban fekvő kisközség. Házainak száma 295, lakosaié 1388, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Máslak-Németremete. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Machalaka, Makalaka, Mathalaka alakban, már egyházas helyként fordul elő. 1471-ben, a Szeri Pósafiak kihaltával, a Guthi Országh- és a Nádasdi Ongor-család nyerte adományul. 1475-ben, midőn kérésükre az adományt újból átírták és megerősítették, Máslakot már oppidumnak (város) nevezi a megerősítő levél; 1506-ban azonban már egyszerűen csak birtok és a sződi várkastély tartozéka. Az 1561. évi összeírásban szintén elhagyott faluként van feltüntetve s ekkor Mágócsy Gáspár és Liszthy János voltak a földesurai. A török hódoltság megszüntével: 1717-ben eszközölt összeírásban Maschlok alakban fordul elő, 14 házzal, de az 1723–25. évi és az 1761. évi hivatalos térképeken már csak pusztult helyként szerepel. 1770–71-ben németek telepedtek le a régi Máslak helyén, a hol 93 házból álló telepet építettek. Az új telep neve Blumenthal lett, ama virágos völgy után, hova e gyarmatosok telepedtek. 1783-ban a helység 16 új házzal gyarapodott. 1782-ben ezt is Névery Elek és József vették meg a kincstártól, de nem tudták a vételárt lefizetni s így a helység 1814-ig a kincstáré maradt, a mikor I. Ferencz király, herczeg Schwarzenberg Károlynak adományozta. Ez időtől birtokosai ugyanazok voltak, mint Saroltaváréi. Idővel a község régi magyar neve feledésbe menvén, 1833–1850 között a községi pecséteken Virág-Völgye felíratot használt. Később Máslak lett a neve. A róm. kath. templomot már a németek letelepedésekor építették. 1778-ban a templom szent Bertalan napjára búcsú-engedélyt nyert. A községbeli régi úrilakot 1788-ban Kevermesi Thököly Péter építtette, ez jelenleg gróf Wimpffen Siegfried tulajdona és jószágigazgatójának lakása. A község melletti dombon, a németek letelepülésekor egy várrom volt, a melynek kőanyagából a települők épületeik alapjait rakták le. Ma már nyoma sincsen. A község határában van az u. n. „török kút”, mely még a török világból ered. A lakosok társaskört, gazdakört, hitelszövetkezetet, takarékpénztárt és temetkezési egyesületet tartanak fenn. Van itt egy gőzmalom is, melyet a Popeszku és Társa czég bérel, a máslaki hitelszövetkezetnek pedig gabonaraktára, sertéshízlalója és czementárúgyára van a községben.
