Mezőzsadány.
Mezőzsadány.
Mezőzsadány (azelőtt Zsadány). A vingai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 225, lakosaié 1026, a kik közül 118 magyar és 936 románajkú és nagyobb részük gör.-keleti. Postája, távírója és vasúti állomása Merczyfalva. Ősrégi telep. Eredetileg a temesi várhoz tartozó királyi várbirtok volt, melyet H. Endre király még 1230 előtt a Csák-nembeli Miklós ispánnak adományozott; Béla trónörökös azonban, midőn az atyjától eladományozott várbirtokok visszavétele érdekében az eljárást megindította, 1230-ban Zsadányt is elvette Miklós ispántól. 1318-ban György, a község bírája is említve van, a mikor bizonyos birtokügyben tanuvallomást tett. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben, Zadan és Sadan alakban, már egyházas helyként fordul elő. A XV. században a csanádi káptalan birtokaiban találjuk. Az 1561-ben megtartott adóösszeírás alkalmával a csanádi káptalan csanádvármegyei birtokaként szerepel. Az 1717. évi kamarai jegyzékben, Tchadan alakban, a temesvári kerületben szerepel, 10 házzal. Az 1723–25. évi 76gróf Merczy-féle térképen még lakott helységként van feltüntetve; de az 1761. évi hivatalos térképen már csak puszta, míg 1783-ban ismét népes helység volt. 1781-ben gróf Saurau János vásárolta meg a kincstártól. 1804–1848-ig a báró Lo-Presti-család volt a földesura. 1848–1869-ig báró Lo-Presti Lajos, 1869–1874-ig Monostori Barinyay János, 1874-től Mercyfalvi és Zsadányi Féger Ferencz volt a legnagyobb birtokosa és jelenleg Féger Oszkárnak van itt nagyobb birtoka. A gör.-kel. templom 1832. évben épült. A község 1899-ben márvány-emlékoszlopot emelt Erzsébet királyné emlékére. A határban mammuth-csontokat találtak, melyek a délmagyarországi Múzeumba kerültek. Az 1875. évi meteorhullás alkalmával hatalmas meteor esett itt le, mely a temesvári reáliskola múzeumába került. A községhez tartozik: Hedvigmajor (azelőtt Ópuszta) és Matildmajor (azelőtt Féger-puszta). A mai Mezőzsadány és Szentandrás táján feküdt a középkorban Etre helység, a melyről az 1422–1487. évekből vannak adataink. Ekkor Sarád város tartozéka volt. Az 1421. évi oklevél szerint Zsadány mellett feküdt Monyorós helység is, mely a csanádi püspökség birtoka volt.
