Omor.
Omor.
Omor. A Berzava folyó balpartján fekvő kisközség. Házainak száma 251, lakosaié 1499, a kik közül 750 a magyar, 498 német- és 326 románajkú s nagyrészt róm. katholikus vallású. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. 1343-ban van első ízben adatunk róla. 1394-ben már plebániája is volt. A XV. században az Omori Csednök-család birtokában találjuk. A Marsigli-féle jegyzék az 1690–1700 években a bokcsai kerületekben fekvő községek között sorolja fel. Az 1717. évi kamarai jegyzék szerint a csákovai kerületben fekszik, 60 lakott házzal. 1779-ben németek, majd később magyarok telepedtek ide. 1838-ig a kamara volt a földesura. A XIX. század közepén a báró Dercsényi-család vett itt birtokokat a kincstártól. Jelenleg özvegy Jäger Róbertnénak, a kincstárnak és Brunner testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A róm. kath. templom 1884-ben, a gör.-kel. román templom pedig 1859-ben épült. A községbeli két úrilak közül az egyiket Buchmann Alajos 1890-ben, a másikat a báró Dercsényi-család még a XIX. század negyvenes éveiben építette, s ez jelenleg báró Dercsényi Jánosé. Van itt gazdakör, férfidalegylet és Büchl Péter villamfejlesztő-telepe. Idetartozik: Jäger-puszta, Korényi-puszta, mely a Brunner-testvéreké és Pilai-major, mely báró Dercsényi Jánosé.
