Sebed.
Sebed.
Sebed (azelőtt Sipet). A csáki járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 615, lakosaié 2537, kik nagyrészt románajkuak és gör.-kel. vallásuak. Postája és távirója helyben van, vasúti állomása: Széphely. 1462-ben Zebet (Sebed) és Magerzebeth (Magyarsebed), 1497-ben Tothsebeth és Magyarsebeth helységekről emlékeznek meg az oklevelek. Az 1717. évi összeírásban Schipeth alakban találjuk feljegyezve, 100 házzal. 1818-ban báró Duka Péter vásárolta meg a kincstártól. 1872-ben e család gróf Erdődy Lajosnak adta el. 1878-ban gróf Wenkheim Ferencz, Henrik, István és Dénes birtokába ment át. 1894-ben Lévi Henrik vette meg. Jelenleg dr. Schneider Károlynak és Stenged Ádámnak van itt nagyobb birtoka. A község eredetileg a Szatulbatriu dűlőben épült, 1849-ben azonban a végvári magyarok az egész helységet elpusztították. A szabadságharcz után építették a mostani helyére. Az 1873-iki kolerajárványnak a lakosság felerésze esett áldozátul. Az itteni gör.-kel. román templom 1893-ban épült. A községben van Schneider Károly gőzmalma. A községhez tartozik Kispuszta, Nagypuszta és Belsőtanya. A mai Sebed vidékén feküdt a középkorban Oszlár, mely elsőízben már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. 1456-ban Oszlári Majósi Mihályé volt. 1497-ben özv. Vághi Jánosnéé és zálogjogon Csáki Mihályé. Sebed és Fólya táján fekhetett Szent-György, mely 1497-ben szintén a Majosi családé.
