Székeskút.
Székeskút.
Székeskút. Az újaradi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 514, lakosaié 2446, a kik nagyrészt románajkúak és gör.-keletiek. Postája, távírója és vasúti állomása Temesnagyfalu. Eredeti neve Székelyszeg volt. Már a XIV. század végén a Székelyszegi-család birtoka és e családból László fia Jakab 1389–1405 között már itt lakott, 1484-ben pedig Mihály. Volt itt a Farkas-családnak is birtoka. A mohácsi vész után a helység jórészt elpusztult. 1557-ben a temesvári defterdár a fellaki nahijébe osztotta be s ekkor mindössze két lakott házat talált benne. 1650-ben a nádor eladományozta Fodor Jánosnak és Széki Péternek. 1718-ban, mikor a temesvári kerületbe osztották be, 35 házból állott. 1557-ben már szerbek laktak itt, a kik a helység nevét Szekuszikra ferdítették. A szerbek azonban innen 1725 után lassanként elköltöztek. Az 1761. évi hivatalos térképen már csak pusztaként van feltüntetve, Secusit alakban. Az 1761–1768. évek között románok költöztek ide. A XIX. század elején gróf Szápáry József vásárolta meg a kincstártól. 1838 után az Almásy-család volt a földesura és a szabadságharcz után báró Sina Simon György vette meg. Utána, 1880-tól báró Sina Ifigenia férj. herczeg de Castries de la Croix Ödönné volt itt birtokos, kitől a budapesti telek- és hitelbank vette meg. A községbeli két templom közül a róm. kath. 1840-ben, a gör.-keleti 1834-ben épült. A Maros mellett valami régi erődítménynek a nyomai láthatók; de hogy mi volt és mikor pusztult el, arra nézve hiányoznak az adatok. 1852-ben és 1877-ben a Maros kiöntése az egész határt elpusztította. A lakosok olvasókört tartanak fenn és Bomer Józsefnek gőzmalma van itt.
