Tesöld.
Tesöld.
Tesöld (azelőtt Kissoda). Temesvártól délre eső kisközség. Házainak száma 313, lakosaié 3007, a kik közül 387 magyar, 1301 német- és 1309 románajkú, róm. kath. és gör.-kel. vallású. Postája, távirója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban is találunk egy Tesöld nevű helységet e területen, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, Tesola és Tesuld alakban. E helységet Csánki Dezső a mai Tesöld helyén keresi; ellenben Bárány Ágoston szerint Beregszó és a mai Beregszónémeti között feküdhetett. 1399-ben Pogány Domonkos, 1456-ban Hunyadi János és utána Szilágyi Mihály birtokába került és később a Berekszói Hagymás családé lett. 1462-ben, midőn Berekszói Hagymás Miklós testvéréül fogadta Szentgirolti Jánost, az utóbbi e helységhez is jogot tartott. 1464-ben Szegedi Máté fia László és Szentgirolti János voltak a földesurai. A hódoltság alatt teljesen elpusztult. A mai helység az 1725–1760. közötti években települt. Az 1761. évi hivatalos térképen Kischoda alakban, óhitűektől lakott helységként szerepel. Később németek telepedtek ide. 1838-ban 59 2/8 egész jobbágytelekből állott. A kamara volt a földesura, de jelenleg a gör.-kel. lelkészi alapnak van itt nagyobb birtoka. Itt van a Latter és társa tégla- és czementgyára, továbbá a Herkules gőztéglagyár. A községhez tartozik: Kendetelep, Kispuszta (azelőtt Szalay-puszta), Körrét-puszta (azelőtt Leitner, Plausch és Keresztes-puszta, 119külön nevek alatt), Közép-puszta (azelőtt Száló-puszta), Mátyás-puszta (azelőtt Kerner-puszta), Öregrét-puszta (azelőtt Niamessny-puszta).
