Varadia.
Varadia.
Varadia. A Karas-folyó jobbpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 718, lakosaié 3110, a kik leginkább románajkúak s gör.-kath. és gör.-kel. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Kákófalva. Már a rómaiak korában megült hely volt. A rómaiak a Kilia-hegyen egy várat építettek, melynek némi nyomai a községhez tartozó Rovina-pusztán ma is láthatók. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. Az 1390 és 1392. években Érd-Somlyó-vár tartozékai között szerepel, a mikor Perényi Miklós kapta a királytól, de még ez évben más uradalomért cserélte el. 1453-ban Dési Pétert iktatták a község birtokába. 1688-ban Varadia még Szörény vármegyéhez tartozott, a Marsigli-féle jegyzék az 1690–1700. években azonban már a verseczi kerületben sorolja fel, de 1699-ben ismét szörény-vármegyei faluként szerepel. Az 1717. évi kamarai jegyzék szerint akkor már 180 háza volt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1832-ben Baich Tivadar vásárolta meg a kincstártól. 1861-ben Baich Milosra és Athanászra, 1884-ben Athanász része Milánra és Ivánra szállott. 1890-ben Iván része is Milosé lett és jelenleg báró Baich Péternek van itt nagyobb birtoka, kinek itteni kastélya 1875-ből való. Az itteni gör.-kel. templom 1776-ban, a gör.-katholikus 1891-ben épült. Van a községben olvasókör, vadász-egyesület, egyházi énekegyesület, takarékpénztár, hitelszövetkezet, báró Baich Péter gőzmalma és Ketzenmacher Antal motorosmalma. A községhez tartozik Rovina-puszta. A mai Varadia vidékén, a Karas-mellett állott Ér-Somlyó vagy Érd-Somlyó vára, mely 1335-ben tünik fel és ekkor a kalocsai érseké volt, 1343-ban pedig a királyé. 1390-ben Zsigmond király új adományul Perényi Miklósnak adta, de 1392-ben más uradalomért visszavette. 1440-ben I. Ulászló a Guthi Országh-oknak adományozta. 1448-ban már Hunyadi János kezén találjuk. 1451–1458-ban Brankovics György rácz despota birtoka. Halálával – úgylátszik – Mátyás király kezébe került, a ki azt 1472-ben Dóczi Péternek adományozta. Később a Vingárti Geréb-család birtokában találjuk. Vára 1536-ban 124még fennállott. A hódoltság után már csak romja maradt meg, melyet a Baich-család sírbolttá alakíttatott át. A vár mellett fekvő hasonló nevű falu, mely Krassó vármegyéhez tartozott; már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul.
