Birtokviszonyok a XVI. században
Birtokviszonyok a XVI. században
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem mióta az 1593. évi hadjárat kitörése után kísérletet tett a Marosvidék visszafoglalására és 1595 aug. 19-én Lippa is a hatalmába került, híveinek sűrűn kezdte osztogatni az adományleveleket a mai Temes vármegye területén levő jószágokra. Így 1597-ben a Bésán-család Jovánfalva-pusztát (a mai Temesjenő), Barcsay András Mura és Dent (a mai Denta) helységeket, Karánsebesi Sisman György Oszkolát, Marnachouit György Apáczát (ma Magyarapácza), Karánsebesi Jósika Ferencz Kutrecz (Temeskutas falut, Sárközy Ferencz pedig Radulfalvát (Nagyzsám szomszédságában) nyerte adományúl. Az erdélyi urak és katonák közül még mások is szereztek birtokokat a mai Temes vármegye területén. Így Török Istvánt 1598-ban Monostor birtokába iktatták. Tövisi Vas Benedek, a borosjenői vár alkapitánya, 1616-ban Szentpéter (a mai Németszentpéter) és Zádorlak helységeket bírta. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1627-ben Varjas helységben egy egész részbirtokot Baraczkási Mohácsi Istvánnak adományozott. Verebélyi János borosjenei vitéz 1622-ben Krivabara, Vizma, Székács stb. birtokokat nyeri Bethlen Gábortól, új adományul. Várady János és Széplaky Péter 1610-ben Báthory Gábor fejedelemtől Vaja, Némethi, Papd, Szilas, Parcza, Sásvár, Kisendő, Bozi, Vámtelek, Bozzas, Csombord, Szentmihály és Csóka helységeket nyerték adományul. Trombitás máskép Petróczy István lippai vitéz, a kit Báthory Gábor 1608-ban testvérével együtt nemességre emelt, Dobozon volt birtokos, hol Tábor Benedeknek és Sztépán Péternek is voltak fekvőségeik, ezeket 1607-ben Rákóczy Zsigmond fejedelem Radicsy Mártonnak és Lugasi Pribék Jánosnak adományozta. Nagy vagy Rácz Tripu 1607-ben Lippán egy kúriát és Szentgyörgy helységet nyerte adományul Rákóczy fejedelemtől.
A XVII. század közepén már a király is kezd jószágokat adományozni a mai Temes varmegye területén. III. Ferdinándi király Német-Szent-Péterfalut 1655-ben Nagy Ferencznek, Milojkovics Miklósnak és Dienes Györgynek adományozta; I. Lipót király pedig Féregyháza-pusztát 1681-ben Gbellám Miklósnak és Mihalek Miklósnak. E mellett azonban az erdélyi fejedelmek adományai sem szüntek meg. Szegedy János borosjenei vitéz 1654. évi jún. 18-án több társával együtt „jámbor szolgálatai” fejében Mácsalakot, Botost és Félegyházát kapta Rákóczy György fejedelemtől. Borosjenei Tisza György 1636 jún. 21-én I. Rákóczy Györgytől Újfalu, Patak, Zábrág, Kisfalu, Nyárrév stb. birtokokat vett zálogba. (Lendvai Miklós i. m. I.) Ezek az adományok azonban nem sokat értek, mert 1716-ig a Maroson túli terület a törökök uralma alatt állott; sőt az adományosok utódai sem érvényesíthették jogaikat a hódoltság megszünte után, mert a pozsareváczi békekötés után a Marostól délre eső területet elszakították az anyaországtól.
