Sztojánovits (Latzunási báró).
Sztojánovits (Latzunási báró).
Sztojánovits.
Előkelő szerb eredetű család. Sz. János és neje Plavschits Eulália, kapta a nemességet és adományt Latzunás helységre 1835 máj. 8-án és az osztrák bárói rangot 1860 márcz. 6-án. János († 1863) fia Mladen (szül. 1829 máj. 9, † 1886 máj. 19), kinek neje Millutinovits Milofsky Constance bárónő; gyermekeik György (szül. 1864 Temesvárt), erményi nagybirtokos, volt orsz. képviselő és Iván (szül. 1866 Temesvárott), latzunási nagybirtokos, orsz. képviselő.
421Czímer (bárói): kékben, zöld alapon, jobbra ugró szürke ló, rajta vörös nyeregszerszám és aranynyal szegélyezett vörös nyeregtakaró. A lovon pánczélos lovag ül, nyílt sisakján három veres strucztoll, mindkét kezével hosszú dárdáját az alapon hanyatt fekvő aranyzöld sárkány torkába döfi. A paizsalakot fenn egy-egy hatágú aranycsillag kísérí. Sisakdísz: ezüsttel és kékkel, másfelől aranynyal és kékkel vágott nyílt szárny között, aranymarkolatú kardot tartó könyöklő pánczélos kar. Takarók: ezüstkék, aranykék. Paizstartók: két aranyoroszlán. Jelmondat, kék szalagon, arany betűkkel: Aude et fide.
