Dorozsma-nemzetség.
Dorozsma-nemzetség.
A Dorozsma-nemzetség, melynek ősi fészke a Szegedtől nyugatra eső Dorozsma nemzetség volt, csak a XIV. században tűnik fel a mai Temes vármegye területén, hol Sarád (a mai Temesgyarmat és Hidasliget között), Csenej (Bencsek közelében). Bácsi (a mai Alsóbencsek határában), továbbá az akkor Arad vármegyéhez tartozó Fenlak (Fellak, ma Fönlak) és Serfesd (Fönlaktól délre) helységekét bírta.
E falukat alkalmasint még István mester (1269–1300), királyi kardhordó, a későbbi bán szerezte. Fiai közül Kazal I. Pál (1301–1348) macsói bán, Szerém, Valkó, Bodrog és többször Baranyamegye főispánja, majd a királyné tárnokmestere volt. Tőle származik a Garai Bánfi-család. Második fia, Botos János (1314–1338) a Harapkai-család őse. Harmadik fiától Andrástól (1314–1330) származik a Garai-család. A testvérek közül Botos János 1315-ben Temesvárott a király kezébe tett esküvel ígérte, hogy testvéreit nem fogja háborgatni s nem fog nekik károkat okozni. Mikor azonban a testvérek megosztoztak az atyjuk 397után maradt jószágokon, Botos János addig nyugtalankodott, míg testvérei felszólították, jelölje ki azokat a falvakat, a melyekből részt kíván magának. Botos János ekkor többek között Sarád, Csenej, Bácsi és Békatófő temesvármegyei, továbbá Serfesdi és Fenlak akkoriban aradvármegyei falvakat jelölte ki. 1330 márcz. 30-án az országbiró elrendelte a felsorolt falvak megbecslését, szétosztását és harmadrészének Botos I. János birtokába való átadását. Fellak azonban ekkor már a nemzetség egy másik ágának, a Szentmihályiaknak a birtokában volt, miért is ez a birtok nem volt az osztályban. Szentmihályi Miklós fia Mihálynak (1323–44) csupán egy fia volt: János (1356–77), kinek magvaszakadtával Fellak a Harapkói Botos-családra szállott, 1428-ban már Botos András birtoka. Hasonlókép a Botos-családé lett Serfesd (a mai Fönlaktól délre). Ellenben Sarád, mely a középkorban város volt a Garaiak kihaltáig a családé maradt. (Karácsonyi i. m. I., 414–424.)
