Növényvilág.
Növényvilág.
Miután Temes vármegye földjének felszíne mind alakra, mind minőségére különböző, a növényzete is más a dombvidéken, a rónán és a homokpusztán. Mind a három vidék jellemzőbb alakjait (1595 fajt és több alfajt) összegyűjtötte Borbás V. dr., a ki Temes vármegye flórájának összefoglaló jellemzését is adta: A verseczi hegyek és a homokmezők vegetácziója között hasonló a viszony, mint a Budai hegyek meg a Rákos homokpusztái között, de nem oly feltünő a növénycsere az előbbi, mint az utóbbi esetben, „mert Versecz és a homokpuszták között szikes helyek meg homokpuszták feküsznek”. De különbözik Temes flórája Krassószörényétől is lényegesen. A sziklák kőzetanyaga más, a hegyek és dombok jobbára szárazak, források, csermelyek ritkábbak, az erdők sűrűek, „tehát a vadontermő növényzet oly változatosságban, mint Krassószörényben és már ennek a határán is, már nem pompázhatik”. A dombvidék flórája, a meleg mészsziklák, bükkösök, fenyvesek és havastetők hiánya miatt nagyon változatos nem lehet. A rónaság flórája nem annyira a fajok gazdagságával, mint inkább jellemző voltával és érdekességével tűnik ki. A tavi vagy mocsári növényzet nem érdekes, de a szíkesmezők és homokpuszták növényzete annál inkább figyelemreméltó.
A dombvidék erdeinek jellemző fája, a közönségesebb hazai erdei fákon kívül, a magyar tölgy (Quercus conferta); előfordul még a gyertyánfa, az ezüsthárs, a mannakőris és Pinus nigricans. A cserjék közül kiválnak különösen a fekete gyűrűjuhar, a hólyagmogyoró, a galagonya és a török meggy. Ideszámíthatók még a „Magyar Alföldnek s környező dombvidékének sajátságos apró cserjéi”. Legnevezetesebb a vitorlás virágúk serege.* A rózsavirágúak* sok jellemző faja. Az erdők fűnemű növényei közül kiválnak oly Galiumok (ragadványfűvek), ernyősök és sások, a melyek „nálunk csak a Bánságban vagy csak Erdélyben lakosok”. A száraz, füves és bokros lejtők jellemzői az apró cserjék és számos magas kóró.
Cytisus és Genista.
Rosa Austriaca.
Galium longifolium, G. asperulaeflorum, Asperula Taurina, Anthriscus nemorosa, Smyrnium, Carex brevicollis, továbbá Centaurea stenolepis, Vicia truncatula, Lathyrus Hallersteinii, Orobus rigidus, Silene viridiflora, Primula inflata, Aspidium angulare, Lunaria annua, Knautia Drymeia, Helleborus odorus, Silene livida, téli zöld, Ruscus, Dianthus trifasciculatus, azután Avena compressa, Bromus angustifolius, Poa leviculmis, Triticum villosum. Cirsium Beujarti, C. spathulatum; Carduus candicans, Echinops banaticus, Xeranthemum cylindraceum, Centaurea spinulosa, Silene nemoralis, Galium flavicans, Sedum glaucum, Achillea orithmifolia, Pulsatilla montana, Campanula Grosseckii, Potentilla pseudochrisantha stb. stb.
Ha csak Buziás meg Temesvár határának növényzetét hasonlítjuk össze egymással, Temesvár előnyben marad, mert kissé szikes, majd mocsaras rétjein és róna-erdeiben több oly növény díszlik, mely Buziáson nem terem. Buziás vidékén minden talpalattnyi földet jól mívelnek, úgy hogy itt a vadontermő növényzet nagyon szegényes, legföljebb a bokros helyeken akadunk „néhány jobb növényre”. 15A vetések jellemzői a csónakosok, buzás rétjeinek uralkodói a lóherék; néhol az alacsonyabb réti növényzetből kimagaslik a kökény vagy a fodorjuhar. A legelőkön Hibiscus, Centaurea, Chenopodiumok stb., vizek mellett káka, vadrizs, fűvek stb. uralkodnak.
A róna erdeiben a Temes mentén és Temesvár körül uralkodik a mocsártölgy. A vízi növényzet, a mely legbujább a Maros holt ágaiban, különben nagyon egyforma és kevéstagú.
Az uralkodó jellemző mocsári vagy vizenyős helyen termő növények között kiemelhetők: Oenanthe banatica, Galium elongatum, Cyperus Monti, Iuncus Rochelianus, Orchis elegans, Eupatoriam Syriacum, Cirsium brachycephalum, Glycyrrhiza echinata, Melilotus palustris.
A fehérlő szikeslaposokon nyáron csak két ürömalak, az Artemisia pontica, és A. monogyna tenyészik. Ezeken kívül elszórtan más sziki növény is található.
Aster canus, Achillea asplenifolia, Trifolium angulatum, Medicago rigidula, Bupleurum tenuissimum, Polygonum Kitaibelianum.
