Talajnemek.
Talajnemek.
A klimának hatása a felszíni talajra a homokterületen nem oly szembeötlő, mint egyebütt a megyében. A szélhajtotta homokon televény nem képződhetik, vagy ha igen, úgy nagyon silány az és magasabb rendű növények megtelepedésére elégtelen. Sok év fáradságos munkájának eredményei azok a kisebb-nagyobb terjedelmű ligetek, a melyek ma a homokbuczkákon díszelegnek s a melyek körül most már halad a nagyobbszabású homokkötés. A homok, a mely 13itt évszázados emberi munka hatása alatt lassan átváltozik termékeny földdé, rendesen a homokszemeket bevonó különböző vasvegyületek alkotta kérgezés következtében különböző színű; színe „a szennyesfehértől a szürke, fehér, rozsdafehér és barna színek különböző fokait érintve, a feketéig változik”.54
A kincsári puszta homokját és Temes vármegye egyéb helyeiről származó talajpróbákat már többen vették vizsgálat alá. Így Wessely József, a Delibláti homokpuszta alapos ismerője és v. Hauer lovag is. Az előbbi Nagykárolyfalva és Dunadombó futóhomokját, az utóbbi Széphely és Lippa környékének talaját elemezte. Ujabban Gáspár I. dr. is foglalkozott Temes vármegye talajának vizsgálatával.* Ő hét talajpróbának (agyagos homoktalaj) beható vizsgálata alapján megállapítja, hogy „a talajok fizikai állapota (Begaszentmihály sziklatalaja kivételével) a különböző nagyságú finom homok kedvező aránya és agyaggal való keveredése következtében igen jó. A növényi tápsók közül valamennyi talaj bővelkedik kálisókban, foszfátokban és humuszanyagokban; kettő kivételével valamennyi mészszegény, de vasvegyülékekben igen dúsak, valamint jelentékeny a nitrogénmennyiség is, úgy hogy kiállják a versenyt Oroszország csernozem (fekete termő-)talajával”19.
Gáspár I. dr. vizsgálatainak eredményei a következők:
100 s. r.
talaj
tartalmaz
|
A meghatározott
alkotórészek
megnevezése
|
A talajok származási helye
|
Jegy-
zet
| ||||||
Új-szentes
|
Szikes talaj „Szik”
Jeszenszki-puszta |
Bálvá-
nyos keleti rész
|
Bálvá-
nyos nyugati r.
|
Preko-
rita
dülő
|
Deliblát község Pod-
peszek
dülő
| ||||
százalék
| |||||||||
Fizikai elemzés. Az adatok 120o C-nál szárított talajra vonatkoznak. Iszapolás Nöbel-féle iszapolóban 1% szóda-oldattal v. főzés után.
|
Nedvesség 120o C-nál
|
5.9
|
1.99
|
3.62
|
3.32
|
3.32
|
3.35
|
2.80
|
Átmérő
|
Abszolút súlya
|
1.37
|
1.33
|
1.31
|
1.35
|
1.39
|
1.43
|
1.39
| ||
Fajsúlya 17o C-nál
|
2.34
|
2.50
|
2.85
|
2.39
|
2.27
|
2.40
|
2.56
| ||
Porozitás
|
58.60
|
53.07
|
50.08
|
56.53
|
69.67
|
59.53
|
54.57
| ||
Homok, csillám, vas, földpát
|
30.24
|
44.90
|
59.60
|
42.93
|
48.40
|
54.66
|
47.26
|
0.4-0.2 m/m
| |
Finom homok
|
11.62
|
14.61
|
9.00
|
18.60
|
11.40
|
17.54
|
13.55
|
0.2-0.1 m/m
| |
Legfinomabb homok
|
15.05
|
17.00
|
13.33
|
14.26
|
13.67
|
11.40
|
7.46
|
0.1-0.08 m/m
| |
Agyag, mészagyag, szerv. test.
|
43.08
|
23.50
|
18.66
|
24.20
|
26.53
|
16.42
|
31.01
| ||
Vízfelszívó képessége 24. ó. a.
|
15.50
|
7.8
|
23.5
|
30.0
|
21.50
|
31.10
|
38.0
|
emelkedik a víz mm.-re
| |
Vízfelszívó képessége 100 ó. a.
|
300.30
|
325
|
500
|
600
|
500
|
830.0
|
1040
| ||
Izzitási veszteség (szervestestek, víz)
|
7.01
|
4.41
|
9.60
|
5.66
|
5.39
|
5.99
|
5.70
|
A carbonátok izzitás után visszaállitva
| |
Sósavban oldhatatlan
|
84.87
|
89.30
|
76.22
|
69.36
|
64.15
|
82.83
|
83.30
|
savakban oldható
| |
Khémiai elemzés. Az adatok a 120o C-nál szárított talajra vonatkoznak.
|
Kovasav (SiO2)
|
0.56
|
0.66
|
0.14
|
0.43
|
0.51
|
0.58
|
0.47
| |
Vas- és alum.-okszid (FeO4 + Al2O3)
|
8.31
|
4.62
|
9.74
|
9.78
|
7.24
|
0.23
|
5.68
| ||
Mészokszid (CaO)
|
0.65
|
0.16
|
0.78
|
7.37
|
6.85
|
2.02
|
0.24
| ||
Magnéziumokszid (MgO)
|
0.82
|
1.16
|
2.51
|
1.86
|
2.39
|
1.45
|
0.77
| ||
Káliumokszid (K2O)
|
0.20
|
0.04
|
0.20
|
0.31
|
0.23
|
0.21
|
0.19
| ||
Nátriumokszid (Na2O)
|
0.09
|
0.10
|
0.11
|
0.13
|
0.14
|
0.06
|
0.08
| ||
Összes nitrogén (N)
|
0.25
|
0.14
|
0.09
|
0.27
|
0.27
|
0.18
|
0.24
| ||
Foszforsav (P2O3)
|
0.11
|
0.04
|
0.12
|
0.16
|
0.18
|
0.09
|
0.08
|
Víz és nitrogénmentes
| |
Humusz anyagok (CO2+O4)
|
5.47
|
1.98
|
7.25
|
4.85
|
4.71
|
2.34
|
2.52
| ||
A talajok vegyhatása
|
nem
|
nem
|
nem
|
erősen
|
erősen
|
kevéssé
|
nagyon kevéssé
| ||
Savakkal kezelve a talaj pezseg-e?
| |||||||||
Szíkes talaj a megye területén előfordul ugyan, de nem nagy kiterjedésben. Treitz és Horusitzky adatai szerint a vármegye nyugati felében, különösen az agyagos szik játszik nagy szerepet. Treitz szerint, „ott, a hol régente mocsár állott s ez kiszáradt, a talajkilugzás, azaz a csapadékvizek lefolyása hiányos, elégtelen volt, ott a föld elszikesedett”.23*
Az Alibunári-mocsár területén tudtommal csak Alibunár éjszaki határában gyűjtötték a kivirágzott sót ipari czélokra
A mi a vármegye homokterületének termékenységét illeti, Ajtayval54 négy osztályt különböztetünk meg a homok termőhelyi jósága szerint: I. televényes, mélyfekvésű, fekete homok; II. televényes, magasabb fekvésű, barna homok és a buczkák nyugati, éjszakmyugati és éjszaki lejtőin levő laza szerkezetű, igen finom szemű, sárga homok; III. a buczkák keleti és délkeleti oldalainak finom, sárga homokja és a buczkák közötti kifúvásokban levő lapályok, a melyek azonban még nem feküsznek a talajvíz színében. Ebbe a termőhelyi osztályba sorozható 14még a „mogyorónyi homokkonkrécziókkal fedett homok”; IV. a teljesen kifújt, mélyfekvésű laposok, szürke homokkal, mogyorónyi homokkonkrécziókkal, „homokkőlapokkal”. Ez a terület helyenként „mohás”, csapadék felvevő képessége elégtelen; a rajta megtelepedett boróka ellaposodik. Szóval: a homokterületen minden, széltől mélyített kifúvás terméketlenebb, mint a neki megfelelő buczka.
A homokterületnek Homokszil és Homokos községek közötti részein jobb a talajminőség; a puszta éjszaknyugati vége, a Nagykárolyfalva és Alibunár felé eső részek pedig „a nagy kiterjedésű, jó legelő-területekkel, a kövér talajú szőlőtelepekkel (Wekerle-telep) és a leánykúti szántóföldek dús, fekete homokjával a homokpuszta gyöngye elnevezést méltán megérdemelte”.
Temes vármegyében általában a nyugati részen, a Maros, Bega és Temes közötti és melletti területek, a melyek a 100 m tengerszínti magasság alatt maradnak, legtermékenyebb a föld. Jó a talaj a keleti hullámos síkságon. A megye éjszaki és Torontállal határos részén a talaj nehezen munkálható meg, könnyebben a lősz takarta vidéken, legkönnyebben Deliblát és Domokos között.
