11. A szabadságharcz, az abszolutizmus és a kiegyezés.
11. A szabadságharcz, az abszolutizmus és a kiegyezés.
Minden jel arra mutatott, hogy az 1847-ik évi országgyűlésen korszakos hatású események fognak előfordulni. Nemcsak a királyi meghívó volt magyar, de mikor V. Ferdinánd az országgyűlést is magyar nyelven nyitotta meg, a karok és rendek kitörő lelkesedéséből azt következtette mindenki, hogy a király és nemzet egyetértése, évszázados harczok után, a szabad és független Magyarország virradatát jelenti. A vármegyék követi utasításaiban is a szabadság és egyenlőség, az alkotmányos rend és nemzeti egység megvalósulásának reménye nyert kifejezést.
Temes vármegye okt. 14-én tartott népes közgyűlésén lelkes felkiáltással leghazafiasabb szónokait: Szabó Antal alispánt és Lukács Ignácz főjegyzőt választotta országgyűlési követekül. Utasításul kapják: „Hassanak oda, hogy a kormány nemcsak politikai alkotmányos és törvényes úton az átalakulás nyílt terére kilépjen, hanem igyekezzék a reformot a fejedelem és a nemzet elválhatatlan javára, a haza felvirágoztatására, becsületes, tiszta szándékkal és mindig alkotmányos eszközökkel előmozdítani s végre czélhoz is vezetni. A követek mondjanak le ezúttal az eddigi gravaminális politikáról és fordítsák inkább egész erejüket azokra a korkérdésekre, melyek a hazának óhajtva várt felvirágzását és boldogulását érdeklik”. Azt is kívánja a vármegye, hogy az elhúnyt dicső nádor érdemei törvénybe iktattassanak és a nagy férfiú nevének megörökítésére nemzeti emlék állíttassék, az erdélyi részek pedig Magyarországgal egyesíttessenek.*
Temes vármegye közgy. jk. 1847.
Az alsóházi ellenzéket Kossuth Lajos és Deák Ferencz vezette, a felsőházit gróf Batthyány Lajos. A kormány pártján Somsich Pál és Babarczy Antal állottak. Széchenyi István a pártok fölött foglalt állást. A királyi előadások meghallgatása és a válaszfelirati viták befejezése után az országgyűlés megkezdte nagyjelentőségű újításait.
Időközben a párisi forradalom 1848 februárban Bécs városát forrongásba hozta. A mozgalom Metternich bukását vonta maga után. Ismeretes a Petőfi Sándor, Jókai Mór és társaik által vezetett pesti ifjúságnak és a fővárosi közönségnek lelkesedése, melylyel 1848. évi márczius 15-én a szabadság eszméinek diadalát ünnepelték, Magyarország függetlenségét s korszerű megujulásának tizenkét pontban foglalt föltételeit proklamálták. Mindezeknek első híre márczius 18-án érkezett Temesvárra, abban az alakban, hogy Pesten kitört a forradalom.
A márcziusi események s a vármegye
A kormány bemutatkozása
Nemzeti örömünnep
Tisztújítás 1848
Nemzetiségi lázadás
I. Ferencz József.
A Szerb-Vajdaság
Provizórium
A kiegyezés.
Tisztújítás 1867.
Legújabb fejlődés.
A temesi grófság
Főispánok
Alispánok.
Főjegyzők.
Főügyészek.
Mai tisztikar
