Kulturális haladás.
Kulturális haladás.
A r. k. lakosok 1877-ben alakítottak egyháztanácsot, mely 1883-ban a temetőben alkalmas épületet emelt. 1900-ban megalkotta a várossal a társkegyuraságot. Az izraeliták 1886-ban kibővítették zsinagógájukat. A g.-kel. rom. lakosok 1902-ben az 1864-ben szervezett esperesség székhelyét végleg Verseczre helyezték át, a hol 1909-ben a g.-kel. rom. hitközség és 1912 ápr. 7-én a ref egyház is megalakult. 1870-ben a kath. német iskolát községivé nyilvánították. 1884-ben kiegészítették a közs. népiskolai és polgáriiskolai épületeket. 1874-ben megnyílt a Kutka-féle tanintézetben a polgári leányiskola, 1876-ban pedig a közs. leányiskolában a felső leányiskola. 1886 tavaszszal megnyílt az iparostanoncziskola. Miután 1869-ben a takarékpénztár egy Fröbel-féle gyermekkert alapítására az első összeget adományozta, már 1888-ban megnyithatták az első óvodát. 1891-ben lépett életbe a polgári leányiskola. 1893-ban a közs. német népiskolában a magyar tannyelvet hozták be. A régi alreáliskola, a melyből 1868-ban kis gimnázium és 1871-ben polgári iskola, 1887-ben ismét reáliskola lett és ezt 1891-ben 8 osztálylyal államosították. 1909-ben kibővítették a külvárosi népiskolát 8 osztályra és elkülönítették a belvárositól. 1894-ben megnyílt az Orbán-utczai és 1902-ben a Kudriczi-úti közs. és 1895-ben a gör.-kel. szerb felekezeti óvoda.
A szerbek építették 1895-ben a két egyemeletes iskolaépületet a székesegyház mellett és 1898 eléje óta sajátjukból tartják fenn az iskolájukat.
1883-ban indítványozta és 1885-ben alapította a közs. iskolaszék a közs. tanintézetek könyvtárát, mely 1888. jan. 15-én a közs. fiúiskolában mint nyilv. jelleggel bíró kölcsönkönyvtár, 772 könyvvel a közönség számára megnyílt.
Már 1882-ben pendítették meg a városi múzeum eszméjét, de csak 1894 jún. 9-én történt az alapítás, midőn a városi képviselőtestület a város multjára vonatkozó emlékek összegyűjtését elhatározta. Ezt is eleintén a közs. fiúiskolában helyeztél el, a hol ez a közönség számára 1897 jan. 3-án nyílt meg. Már 1900-ban kezdte a múzeum gyűjtési és kutatási területét a délmagyarországi vármegyék dunamenti vidékeire is kiterjeszteni. 1906-ban a törvényhatóság emeletes házat bocsátott rendelkezésre a múzeum és könyvtár czéljaira. 1908-ban egyesítették a két intézetet és államköltségen átalakították az épületet, a melybe még ugyanaz évben a gyűjtemények költözködtek. 1909-ben alapították a múzeum természet- és néprajzi és 1910-ben a szép- és iparművészeti osztályát. 1910 okt. 23-án volt az új és teljes kettős intézetnek ünnepélyes felavatása.
Az egyesületi élet 1879-ben, de még inkább 1883–84-ben új virágzásnak indult. Ekkor keletkezett a legtöbb, még ma is eredménynyel működő egyesület.
