Gyárleírások
Gyárleírások
Délmagyarországi lánczgyár r.-t. 1908-ban Schmitzer J. czég alatt keletkezett és 1911-ben részvénytársasággá alakult át, 200.000 korona alaptőkével. Készít villamos erővel és kézzel heggesztett gazdasági felvonó- és hajólánczokat, kötöttszemű, úgynevezett patent-lánczokat, súrolt, ónozott, aczélfényezett és állanyozott karikás- és rudaszabolákat, fénymázolt és ónozott csattokat, karikákat és más, eme szakmához tartozó czikket. A gyár területe 40000 méter, évi termelése körülbelül 40–50 waggon. Kiviteli piacza: Románia.
Délmagyarországi szappangyár-társulat, Krohn és társai. 1904-ben alakult, 986 öl területen. Készít mosó- és pipere-szappant és kozmetikai czikkeket. Hajtóerő egy 8 HP villamosmotor. A vállalat 16 munkást foglalkoztat és évi termelése 140.000 q mosószappan, 16.000 tuczat pipereszappan. Különlegessége a „Homó” gyógyszappan. Piacza egész Magyarország.
Első délmagyarországi gőzczukorka- és csokoládégyár r.-t. Üzeme 1909-ben indult meg. Területe 750 négyzetméter. Készít különféle czukorkálat, csokoládéárúkat, sütőde-biscuitet. Hajtóerő egy 40 HP motor; a gőzt egy 60 négyzetméter tűfelületű 9 atmosferikus nyomásra berendezett kazán szolgáltatja. A munkások száma átlag 125–130. Évi termelésének mennyisége kb. 9–10.000 mázsa, mely főképp belföldön, jelesül a körülfekvő három vármegyében, nemkülönben az ország minden részében, továbbá Bosznia-Herczegovinában talál elhelyezést.
276Első délmagyarországi kalapgyár r.-t. 1900-ban alakult, 700.000 korona alaptőkével. Területe 2 hold és 1097 négyszögöl. A telep formázott és formázatlan gyapjúkúpokat, gyapjúkalapokat, továbbá nyülszőrkúpokat és kalapokat gyárt, különlegességi gyártmányok a velours (kefélt) kúpok és kalapok, a hódkúpok és kalapok. Napi termelése 500 tuczat gyapjúkúp, 150 tuczat gyapjúkalap, 60 tuczat nyúlszőrkúp, 20 tuczat nyúlszőrkalap. Hajtóerő összesen 200 HP-t szolgáltató gőzgépek. A munkások száma 480–500, kiknek 70%-a női munkás. Kiviteli piacza egész Európa, azonkívül az Egyesült-Államok és Délamerika. Munkásjóléti intézményei a gyárban épült fürdő, ebédlő és munkaközi tartózkodó termek.
Első gyulai kötött- és szövött-iparárúgyár r.-t. A gyár 1908 óta van üzemben. Mindenféle minőségű harisnyát és keztyűt készít 300 munkás segítségével. Árúiból Ausztriába is exportál.
Első temesvári szeszégető és finomító r.-t. 1869-ben alakult, 37.0000 öl területen. Készít nyers, finomított és denaturált szeszt, kozma-olajat, folyékony- és szárazmoslékot, nyers- és érett trágyát. Hajtóerő 520 lóerős gőz- és villamosgépek. Évi termelése 60.00 hektoliter. A termelvények főleg a belföldi piaczon találnak elhelyezést. Külföldi piacza Törökország.
Első temesvári textilipar r.-t. 1905-ben alakult. Gyapotfonál előállításával és kikészítésével foglalkozik. A modern gépekkel felszerelt gyártelep 5 hold területen fekszik. 350 lóerős elektromotorok tartják üzemben a gépeket. Átlag 200 egyént foglalkoztat. Évi termelése 5–6000 q, melynek háromnegyed része a belföldi és egynegyed része a külföldi piaczon értékesíttetik.
Hungária nemezgyár Naschitz és Deixner. 1894-ben alakult részvénytársaságként és 1905-ben társas czéggé változott át. Készít mindennemű technikai-, nyereg- és czipőtalpnemezt. Hajtóerő 30 lóerős motorok. A munkások száma átlag 30, kiknek fele nő. Piacza Magyarország, kivitele van Romániába.
Hungária országos magyar vajkiviteli r.-t. temesvári vajtermelő-központja. 1900-ban egy magánczég építette; tőle 1902-ben a Hungária országos magyar vajkiviteli r.-t. vette meg. A vajtermelő központ a környéken levő tejszövetkezetekből tejszínt vesz át és azt a legfinomabb teavajjá dolgozza fel. Az ilymódon elő állított vaj minőség tekintetében akár a dán, akár a holsteini vajjal sikeresen versenyez. A modern gépekkel és 50 lóerős gőzgéppel felszerelt telep 15 munkást foglalkoztat, kiknek 2%-a nő. Kivitele Európa több államába és a tengertúlra irányul.
Kardos Gyula kocsigyára. 1895-ben keletkezett és egy 760 ölnyi területen épült kétemeletes helyiségben van elhelyezve. Évenként kb. 100–120 új kocsit készít. A gyár kézi gépekkel van berendezve és mintegy 30 munkást foglalkoztat. Piacza egész Magyarország, kivitele van Bulgáriába, Szerbiába és Romániába.
Kecskeméty Sándor látszerész, kozmetikai és illatszergyáros. A vállalatot a jelenlegi tulajdonos apjától 1887-ben vette át. Az üzletet kibővítette és kiváltképpen műszerek, fodrászati czikkek és bajúszkötők gyártásával foglalkozott. Később a vállalat illatszergyártással is bővült, minek következtében jelentékenyen megnagyobodott. 40 munkást foglalkoztat. Piacza egész Magyarország, továbbá Ausztria, Románia, Szerbia, Németország, Olaszország, Svédország, Svájcz.
Magyar gyapjúfonalgyár r.-t. 1905-ben alakult egy millió korona alaptőkével. Területe 12000 m2. A gyár tiszta gyapjúból előállított kézimunkához szükséges fonalakat készít, valamint kötőfonalakat, berlini- hímző és gépkötésre alkalmas fonalakat, szövő- és szőnyegfonalat, továbbá rojtok, bojtok (paszomány-czikkekhez) szükségelt fonalakat. A legújabb gépekkel felszerelt üzemhez a hajtóerőt összesen 165 HP erejű villamos motorok szolgáltatják és ezenkívül a telepen két, egyenként 250 lóerős áramfejlesztő dynamógép van felállítva. Évi termelése kb. 2 millió kor. értéket képvisel és a főidényben 250 munkást, átlag pedig 180 munkást foglalkoztat, kiknek 90%-a nő. Piacza egész Magyarország, kivitele Ausztriába, Boszniába, Romániába, Szerbiába, Törökországba, Kis-Ázsiába és Egyiptomba irányul.
Temesvári első gyufa-, kocsikenőcs- és vegytechnikai gyár r.-t. 1894-ben keletkezett, 8000 négyzetméter területen. Az évenként feldolgozásra kerülő nyersanyag 420 kocsirakományra rúg. Készít különféle fajtájú és nagyságú svéd, szalon és kénes gyújtóárút, czipőkrémet, bőr- és fegyverzsírt, kocsikenőcsöt, fénymázat és kékítő-eszeneziát. Különlegességei az Emke-gyújtó, Emke-czipőkrém, Gazdasági-gyújtó és Földmíves-gyújtó. Állandóan 3 gőzkazánt és 120 munkagépet tart üzemben, 400 munkással. Hajtóerő egy 120 lóerős gőzgép. Évi össztermelés 300 waggon különféle gyufa, 30 waggon kocsikenőcs, 5 waggon bőrzsír és fénymáz, 90.000 tuczat czipőkrém és 20.000 tuczat kékítő. Kivitele van Törökországba, Egyiptomba és Bulgáriába. Hazai piacza egész Magyarország. Modern berendezésével és előállítóképességével a hazai hasonló vállalatok között az első helyen áll.
Temesvári Hungária-gőzmalom r.-t. 1910-ben kezdte meg a működését. Előállít fehér- és barnalisztet, korpát és bükkönydarát, mely Magyagyarországon kívül, Ausztria több tartományában kerül eladásra. 800 négyzetméternyi területen épült. Hajtóerő egy 600 lóerős tandem compound gőzgép. A malom 100 munkással naponként 1000 q búzát őröl.
Temesvári műmalom r.-t., ezelőtt Erzsébet-gőzmalom. 1869-ben alakult, az akkori Bánáti Gőzmalom-Társaság tulajdonaként. 1880-ban a budapesti Erzsébet Gőzmalom-Társaság megvette és fiókmalomként 1909-ig tartotta üzemben. 1909-ben a jelenlegi társaság vette meg. A gyár 14.890 négyzetméter területet foglal el, kb. egy kilométer hosszú iparvágánynyal rendelkezik, gőz- és villamos gépeinek hajtóereje kb. 900 lóerő. Foglalkoztat 280 munkást és 40 tisztviselőt. Készít fehér- és kenyérlisztet, takarmánylisztet és korpát. Évi termelése meghaladja a 600.000 métermázsát, melyből kb. 450.000 q jut lisztre és 150.000 q takarmányczikkekre. Készítményeiből kb. 225.000 q-nyi lisztet és 7000 q-nyi takarmányczikket az osztrák tartományokban és Bosznia-Herezegovinában, míg a többit – a kevés tengerentúli kivitelt leszámítva – Magyarországon helyezi el. A gyár, terjedelem és az előállított mennyiség és a berendezés tekintetében, a hazai vidéki malmok sorában igen előkelő helyet foglal el.
Temesvári polgári sörfőzde r.-t. Alapításának éve nem állapítható meg pontosan; valószínű, hogy gróf Mercy a XVIII. század elején építette, 1884-ben alakult az első részvénytársaság, mely a vállalatot „Gyártelep sörfőzde részvénytársaság Temesvárott” czég alatt vezette; 1911-ben ez a czég „Temesvári polgári sörfőzde r.-t.”-ra változott át. Fióktelepei Budapesten, Szegeden és Zsombolyán, eladási helyei pedig az ország legtöbb városában vannak. Gyárt világos és 277barna sört. Különlegességei a pilsenihez hasonló világos „Dupla-korona sör” és az eredeti barna malátából, nagy czukortartalommal készült „Corvin sör” (dupla maláta sör). A gyár 225.000 négyzetméter területen épült. Gőzgépei kb. 250 lóerőt tudnak kifejteni. Munkásainak száma 100–140 között váltakozik. Évenként 55.000 hektoliter sört gyárt.
Temesvár város légszeszgyárát az „Osztrák légszeszvilágítási részvénytársaság” 1857-ben alapította. Ez tehát Magyarországnak legrégibb vidéki légszeszgyára. 1903 óta a város tulajdona. A gyár a melléktermék gyanánt nyert pírszenet első sorban a város és a lakosság szükségletének fedezésére értékesíti és csak a felesleges mennyiséget bocsájtja vidéki kereskedők rendelkezésére, míg a második melléktermék, a kőszénkátrány, legnagyobbrészt a környék nagy téglagyáraiban nyer felhasználást. Jelenleg évi 1.5 millió köbméter légszesz előállítására van berendezve. Hajtóerő egy hat lóerejű gőzgép és tartaléka egy nyolcz lóerős légszeszmotor. A munkások száma 40–50 között ingadozik.
Temesvár város műjéggyára. A városi közvágóhíddal kapcsolatosan fennálló műjéggyárat 1905-ben helyezték üzembe. A legmodernebb hűtőgéppel és jégelőállítógépekkel felszerelt gyár évenként kb. 16.000 mmázsa műjeget termel. Hajtóerő egy 60 lóerős elektromotor.
Temesvár város villamostelepe. A kontinensen Temesvár volt az első város, mely utczáinak legtöbbjét villamosfénynyel világította. A telepet az „International Brush Electric Comp. Limited” alapította és 1884 november 1-én helyezte üzembe. 1887-ben az „Anglo-American-Brush-Electric Light Corporation Limited”, 1891-ben pedig a „Brush Electrical Engineering Company Limited” londoni czég tulajdonába ment át. Végül 1893-ban Temesvár város vette át. 1888 óta világításra és motorok hajtására magánosoknak is szolgáltat áramot. A vasúti üzem ellátására három, összesen 440 kwatt teljesítményű áramátalakító nyert felállítást kombinálva egy kb. 180 kwatt teljesítményű accumulator-pufferteleppel. A villamtelep 61 munkást foglalkoztat. 1910-ben felépült a Bega-mederben a három turbinával és egyenként 385 kwatt teljesítménynyel ellátott vízerőmű is.
Tunner Kornél gépileg berendezett gránit- és márványipar telepe. 1875-ben alakult. Területe kb. 3000 méter. Fióktelepe van Verseczen, Dettán, Nagyőszön, Perjámoson és Lippán. Készít sírköveken kívül bútorlemezeket, szobrászati és épületmunkákat és esztergályozott kőfaragómunkákat. Hajtóerő egy 50 lóerős szívógázmotor. Munkások száma 70. Piacza egész Magyarország, kivitele Szerbiába van.
„Turul” czipőgyár r.-t. 1900-ban alakult; telepe Shet rendszerben, teljesen üvegmezőkkel fedve épült, berendezése pedig a legújabb amerikai módszer szerint készült. A hatalmas gépházban a szükséges hajtóerőt három gőzkazán és két Compound gép összesen 280 lóerővel szolgáltatja. A vállalat nagyságát legjobban mutatja, hogy jelenleg több mint 900 munkást foglalkoztat és hogy össztermelése elérte az évi egy millió párt. Hazánkban az egyedüli czipőgyár, mely minden szakbavágó czikket gyárt. A gyár Magyarország valamennyi nagyobb városában fióktelepet tart fenn. Hatalmas kiterjedésű telepe valóságos kis város. Termelésének kb. harmadát hazánkban helyezi el, míg a többit Ausztriában, Németországban, Svájczban, Hollandiában és a Balkánon fennálló árúsítóhelyein.
* * *
A temesvári kalmár-czéh pecsétje.
