Berczik Árpád

Teljes szövegű keresés

Berczik Árpád
Berczik Árpád (Jászói), jogtudor, író, a Kisfaludy-, a Petőfi-társaság és az akadémia tagja, miniszteri tanácsos, szül. 1842 júl. 8-án Temesvárott. Középiskolai tanulmányait részint a temesvári, részint a budapesti kegyesrendiek gimnáziumában végezte, a jogi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta és a jogtudori oklevelet megszerezvén, a hivatalnoki pályára lépett. Később a miniszterelnökség sajtóosztályában kapott alkalmazást, hol 1872-től a sajtóügyek vezetője volt 1904-ig, a mikor nyugalomba vonult. Irodalmi működését igen korán kezdte. Már 1859-ben irogatott az Üstökösbe, majd a Hindy Árpádtól kiadott ;,Ibolyák” czímű verskötetben jelent meg pár költeménye. A hatvanas évek szépirodalmi lapjaiba szorgalmasan írt czikkeket, tárczákat és elbeszéléseket. Különösen a Pesti Naplóban és Ellenőrben a 70-es években megjelent tárczái tették nevét széles körben ismeretessé. Nem kevésbé emelték népszerűségét a Borsszem Jankóban „Suttyomberki Dárius” czím alatt közzétett és másféle humoros elmélkedései. Ebben az időben a Pesti Napló irodalmi és művészeti rovatát is vezette és a Hírmondónak, valamint a Pálffy Estilapjának is politikai czikkírója volt. A Kisfaludy-társaság már 1873-ban tagjául választotta. Ezalatt hivatali tisztségeiben is folyton emelkedett: 1879-ben miniszteri osztálytanácsos lett, 1883-ban a vaskorona rend harmadosztályú lovagjává nevezték ki. 1888-ban az Akadémia választotta tagjává. 1897-ben megkapta a Lipótrend lovagkeresztjét, 1898-ban pedig kinevezték miniszteri tanácsossá. Nyugalmaztatásakor a király a Szent-István-rend kiskeresztjével tüntette ki. 1907-ben 210az Akadémia rendes tagja lett, ugyanez év végén a Petőfi-társaság tiszteleti tagjául választotta.
Berczik a mult század hatvanas évei óta a magyar irodalomnak egyik legszorgalmasabb munkása és egyike legolvasottabb és legkedveltebb íróinknak. Igen jóízű, egészséges humorral, tőzsgyökeres, zamatos, de mégis mindig természetes, mesterkéletlen magyarsággal, könnyed élőadásban megírt elbeszélései, a mai napig kedvelt olvasmányai az olvasó közönségnek. Beszélyei összegyűjtve először „Víg órák” czím alatt jelentek meg, 1888-ban. Újabban a Kisfaludy-társaság adta ki elbeszéléseit „Őszi hajtás” czím alatt (1907). Legutóbb pedig „A figyelmes férj”, „Nyári feleség” és „Hogy születik a szerelem?” czímmel jelent meg három beszélygyűjteménye (1909). Említésre méltók azok a nagyszámú ujságczikkei is, a melyeket a magyarságnak, a magyar jellegnek és a magyar nyelv tisztaságának megőrzése érdekében írt. Ezeknek egy része összegyűjtve 1910-ben jelent meg az Olcsó Könyvtárban. Újabban pedig „A mi édes magyar nyelvünk” czímen adott ki egy hasonló munkát (1912). Még nagyobb népszerűséget szereztek nevének drámai művei, melyeknek írásával mindig nagy szeretettel foglalkozott. Különösen a vígjátékot műveli nagy kedvvel és nem egy darabjával kiváló tetszést aratott. Első darabját, a „Nincs mama” czímű egy felvonásos vígjátékot, 1862-ben adták először a Nemzeti színházban és azóta a mai napig állandóan műsoron van egy-egy darabja. Irodalmunknak nemcsak egyik legtermékenyebb, hanem legjobb vígjáték-írója is. Tárgyát többnyire a műveltebb társaséletből meríti és korunk politikai és társadalmi félszegségeit, hóbortjait gúnyolja, szelíd, jóízű humorral. Darabjai között igén szép sikert ért el „Himfy dalai” (1898) czímű vígjátékával. Nagy sikereket aratott népszínműveivel is és e darabjai közül „Az igmándi kispap” (1882), „A parasztkisasszony” (1886), „Postás Klári” (1891) sokáig állandóan kedvelt repertoire darabjai voltak a Népszínháznak. Több drámáját jutalommal is tüntették ki: „A székely földön” czímű népszínművét a Nemzeti színház 1874-ben 100 aranynyal jntalmazta, a „Mai divat” vígjátékával elnyerte 1892-ben a Garai-féle 1500 forintos pályadíjat, „A papa” czímű vígjátékát pedig az Akadémia a Teleki-díjjal tüntette ki. Nyomtatás alatt van egy „Pötty Ilonka” czímű ifjúsági regénye. Több vígjátékát lefordították németre, úgy szintén számos beszélye jelent meg német és franczia fordításban a Reclam-féle Universal-Bibliothekben és a franczia Figaróban. Nem kevésbé jeles műfordítóként is. Magyarra fordította Moličre vígjátékát, „A képzelt beteg”-et, Dickens regényét, „Barnabi Rudge”-t és „Abdallah”-t Laboulaye Edétől. 1912 február 19-én ülte meg félszázados írói működésének jubileumát, mely alkalommal a Nemzeti színházban előadták „Himfy dalai”-t és a közönség virággal, babérral és tiszteletének és szeretetének legőszintébb jeleivel árasztotta el a „fiatal öreg urat”; a ki 50 év óta tanítgatja és szórakoztatja a színházi közönséget és közel ötven színdarabot írt.
Említett művein kívül nevezetesebb drámái: A svihákok. Vígj. 3 felv. 1889. – A közügyek. Vígj. 1 felv. 1871. – (Megjelent németül is, francziául is.) – A házasítók. Vígj. 3 felv. 1875. – Egy szellemdús hölgy. Vigj. 1 felv. 1875. – A király csókja. Operette 1 felv. 1875. – A harcztérről. Bohózat, 1877. – Jótékony czélra. Vígj. 3 felv. 1877. – A kék szoba: Vigj. 1 felv. 1875. – Nézd meg az anyját. Vígj. 3 felv. 1885. – A bálkirálynő. Vígj. 1 felv. 1885. – A gyerekbál. Vígj. 1 felv. 1887. – A protekczió. Vígj. 3 felv. 1889. – A peterdi csata. 1891. – Mai divat. 1892. – A papa. 1893. (Az Akadémia Teleky-díjával jutalmazva.) – Kuruczok Párisban. 1902. – Miniszterválság. 1905. – Az udvari tanácsos. 1905. – Pozsonyi diéta. 1907. – A művész felesége. 1910.

Berczik Árpád.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages