Czirbusz Géza dr.
Czirbusz Géza dr.
Czirbusz Géza dr., egyet. ny. r. tanár, szül. 1853-ban. 1875-ben a piaristarendbe lépett, a hol Kisszebent kivéve, mindig főgimnáziumokban alkalmazta a rend. Irodalmi működését Kecskeméten kezdette, Kállay: „Kelet Népe” czímű budapesti hírlapjában A fajhalálról írt értekezésével. Azután Berecz Antal: „Természet” czímű folyóiratába írogatott természettud. és geogr. czikkeket. Majd a „Földr. Közlemények”-ben kezdette meg 1878-ban „A kontinensek elrendezése” czímű tanulmányaival munkásságát e folyóiratban, melyet két évtizednél tovább látott el geogr. és etnogr.-bibliographiai czikkekkel. A Földr. Társaság megbízásából Párisba utazott az 1900. évi kiállítás földr. részének tanulmányozására. Utána a Földr. Társaság levelező tagjául választotta. A Földr. Közleményeken kívül tanárkodási helyein helyi lapokba irogatott tárczákat, geogr. és politikai czikkeket. Temesvárott szerkesztette, mint a Délmagyarországi Természettud. Társaság titkára, a „Természettud. Füzetek” 3 évfolyamát, majd mint a délvidéki turista-egylet főtitkára, a „Délvidéki Sport”-ot és a „Déli Kárpátok” czímű geogr. folyóiratot. Ugyanitt írta meg a „Délmagyarorsz. bolgárok monografiájá”-t s több phys., geogr. és néprajzi dolgozatokat publikált a „Természettud. Füzetek”-ben, a fővárosi „Turisták Lapjá”-ban s a szepesi és erdélyi Kárpát-egyesület évkönyveiben. A Turista-egyesületnek évek hosszú során át választmányi tagja volt. Azonkívül a „Magyar Állam” dolgozó társa 27 éven keresztül. Veszprémi tanári korában ő indította meg a Balaton-egylet szervezését. Nagykárolyban a Kölcsey-kört, Temesváron Áldor Imrével együtt egy irodalmi társaságot, mely később Szentkláray dr, kanonok buzgólkodásával létre is jött és megteremtette a felsőbb leányiskola külön termében a délmagyarországi néprajzi múzeumot. Temesváron adták három ízben zsúfolt ház előtt operáját: Varázserdőben, mihez Heller karmester írt pompás zenét. Becskereken divatba hozta közvetlen geogr. előadásaival a liczeális előadások látogatását, dolgozott a helyi német és magyar lapokba és beválasztatott a torontáli kultúregyesület igazgató-választmányába. Nagybecskereken nevezték ki egyetemi tanárrá.
Főművei: Balbi Egyetemes földleírása. 6 kötet, önálló mű, csak a czíme idegen. – Magyarország a XX. században. – Die südungarischen Bulgaren. Wien, 1886. – Földleírás új alapon. 1902 I. II. kötet. – A Kárpátok és folyóinak nevei. – Nemzetek keletkezése. – A sugallat az ethnografiában. Utóbbi 3 Becskereken jelent meg 1907–1910-ben. – Homunculusa Budapesten 215jelent meg, 1912-ben. – Az emberi geografia. Budapest, 1911. – Nyomás alatt van „Kulturgeografia” és „Fatalisták a geografiában” cz. kötete és egy geogr.-etimologiai könyve német nyelven. – Az egyetemen megegyezés szerint az emberi és kultúrgeografiát adja elő.
