Szana Zsigmond
Szana Zsigmond
Szana Zsigmond, szül. 1870-ben Temesvárott. 1896-ban alapította a Temesvári Gyufa- és Kocsikenőcsgyár Részvénytársaságot, mely az első volt, a mely hazánkban a svédgyújtók gyártását nagyobb mértékben űzte és az osztrák behozatalt e czikkben visszaszorította. E vállalat gyártmánya az „Emke gyújtó”, melynek érdekében az első magyar iparpártolási mozgalmat indította. 1906-ban megvált Szana a gyújtógyár ügyvezető igazgatói állásától és a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársasággal alapította a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságot, melynek nagy szerepe van a Délvidék gazdasági életében. Mint vezérigazgató, e vállalat érdekkörébe vonta a következő iparvállalatokat és ezek rekonstrukcziójában tevékeny részt vett: Temesvári Első Szeszégető és Finomító Részvénytársaság, Temesvári Polgári Serfőzde R.-T., Első Délmagyarországi Gőzczukorka- és Csokoládégyár Részvénytársaság, Budapesti Tégla- és Mészégetőgyár Részvénytársaság, Budavidéki Gőztégla- és Tetőcserépgyár Részvénytársaság, Buziási fürdő- és Szénsavgyár vállalat, „Dráva” Gyújtógyár R.-T. A magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 1910-ben a m. kir. Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságának tagjává nevezte ki, kereskedelmi tanácsosi czímmel, azonkívül a Gyáriparosok Országos Szövetsége temesvári fiókjának alelnöke.
236E széleskörű közgazdasági tevékenysége mellett élénk irodalmi működést is fejt ki. Az 1886-ban alapított „Südungarische Reform” első munkatársai között részt vett a lap megindításában és sok tárczát és útirajzot közölt a lapban. Kiadott két novella-kötetet „Hell und Dunkel” és „Mädchenschicksale” czímen. – Azután közgazdasági czikkeket, különösen tanulmányokat írt a keleti gazdasági viszonyokról, a szövetkezeti eszméről és kartell-ügyekről a „Magyarország”-ba és a „Budapesti Hirlap”-ba. – 1910–1911-ben élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki az „Ipari Záloglevél” ügyében és e tárgyról írt tanulmányait az Atheneum adta ki.
