Limmer Ferencz
Limmer Ferencz
Temesvár zenei multjának két különösen kiemelkedő alakja van: Limmer Ferencz és Jáborszky Mihály.
Limmer Ferencz Bécsben született 1808-ban. Apja a zenekonzervatóriumba adta, hol az ifjú Limmer hat évig tanult. A vizsgálatok alkalmával mindig kitüntették; az utolsó vizsgán pedig ezüstérmet nyert, melyen felbuzdulva; most már a zenealkotás terére lépett. Alig volt 17 éves, mikor első nagy miséjét kezdte írni s azt hat hónap alatt be is fejezte. Nem volt még 18 éves, mikor e zeneművét a bécsi Augusztinusok templomában nagy sikerrel előadták. Ezután Limmer gordonkanégyeseket és triókat, nemkülönben egy Szimfóniát írt, melyek nem kisebb sikernek örülhettek.
1834-ben kapott meghívást a temesvári színház karmesteri állására. Teljes 23 évet töltött Temesvárott és itt is halt meg. 1835-ben Lonovics püspök a székesegyház zeneigazgatójává is kinevezte. Ezt a hivatalát azután soha sem cserélte fel mással, míg a színház karmesteri állásáról élete utolsó éveiben lemondott.
Temesváron számos zeneszerzeményt írt, a melyek egy része nyomtatásban is megjelent, de a legnagyobb részök csak kéziratban maradt. Szerzeményei majdnem kizárólag az egyházi zeneirodalmat szolgálják, bár megpróbálkozott a világi zenével is. Írt egy háromfelvonásos operát is, a Havasi kunyhó (Alpenhütte) czímmel, mely a helybeli színpadon 1845 febr. 15-én színre is került.
Limmer utolsó szerzeményei a responsoriumok voltak, száma 27; ezek a nagyhétre szólanak s négy énekhangra s pléh-harmonikára írvák.
