Középiskolák. A kegyesrendi kath. főgimn. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Középiskolák. A kegyesrendi kath. főgimn.

A kegyesrendi róna. kath. főgimnázium története szorosan összefügg a kegyes tanítórendi ház történetével. 1751-ben Dévai Bibics Jakab a kegyesrendieket az aradvármegyei Szt.-Annára telepítette. A gimnázium. melyet Bibics Jakab alapított, három osztályból állott, melyet a két felső IV. és V. úgynevezett humanior osztálylya1 kiegészítettek. 1786-ban történt először, hogy a piaristákat Temesvárra akarták áthelyezni. A jezsuiták ugyanis 1726-ban három osztályt nyitottak meg Temesváron, majd 1763-ban a teljes öt osztályú gimnáziumot. De az a rázkódtatás, a mely a róm. kath. iskolákat a Jézus-társaság feloszlásával értse, nem hagyhatta érintetlenül a temesvári iskolákat sem; 1778-ban már csak 13 tanulója volt az intézetnek. Egy évtizeden át a középoktatás teljesen szünetelt. Ez. valamint a felsőbb katonai hatóságnak 1790 ápr. 1-én kelt meghagyása, hogy a szt.-annai piaristák mielőbb Temesváron béreljenek házat, mert a katonaságnak sürgős szüksége van (kórház czéljaira) a szt.-annai társházra, siettették a piaristáknak Szt.-Annáról Temesvárra való áthelyezését.

1790-ben már Temesváron találjuk őket. Az időközben távozott Ferenczrendiek épületébe költöztek, melyet czéljaiknak megfelelően átalakítottak s itt folytatták a tanítást, annyi osztályban és tanárral, mint Szt.-Annán.

1806-ban az elemi iskolának harmadik osztályából „minor parva” czímen gimnáziális első osztályt fejlesztettek, az eddigi első osztályból „maior parva” czímen második osztály lett s így fokozatosan összesen hat osztályból állott az új gimnázium. 1850-ben a róm. kath. gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztették hét osztálylyal. A VIII. osztályt a következő 1851/52. évben nyitották meg. Az új főgimnázium osztályait a kegyesrendiek épületében és a szemináriumi épületnek volt líceális termeiben helyezték el.

1862-ben a m. kir. helytartótanács felmentette a rendet a három felső osztálynak tanárokkal való ellátása alól s ettől kezdve az alsó öt osztályra a kegyesrend adott hét, a három felső osztályra pedig Csanád egyházmegye öt tanárt.

Az I. osztály mellett 1886/87-ben párhuzamos osztályt állítottak fel; a II. osztály mellett 1888/89-ben s így fokozatosan minden évben egy-egy osztály mellett állították fel a párhuzamos osztályt, egészen az V. osztályig, a líceális alap és a város terhére. A rendelkezésre álló helyiségek elégtelensége következtében azonban az iskolákat négy helyen bérelt helyiségekben szétszórtan kellett elhelyezni: a katonatiszti épületben, a városi szállodai épület földszintjén, majd pedig a városi elemi népiskolai épület II. emeletén.

A kegyesrendi gimnázium fenntartásánál érdekelt tényezők, úgymint: a rend kormánya, a tandíjakat élvező tanulmányi alap és az évi 3560 koronával hozzájáruló Temesvár város kőzött folytatott hosszú tárgyalások után, végre a város 193közönsége nagy áldozatra: a kegyesrendi főgimnázium felépítésére határozta el magát arra az esetre, ha a többi érdekelt tényezők is támogatják e törekvést. Az egyezmény akként történt, hogy a rend lesz ezentúl az egyedüli fenntartó, ez élvezi a jövőben egyedül a tandíjakat, a kormány pedig évi 23-32.000 boronával járul a fenntartáshoz. A 803.000 koronával előirányzott nagyarányú építés költségeihez az állam 240.000 koronával, a Csanádi püspök 80.000 koronával, a rendház pedig 30 konviktortól beszedendő évi 100-100 = 3000 koronával törleszthető 50.000 koronával járul, míg a város a Temes vármegyétől és a Bonnaz-alapítványból kilátásba helyezett 50-50 ezer koronás hozzájárulás feltételezésével, a többi építési költségeket és magát az építkezést elvállalja, a főgimnázium új palotája részére a várterületből 4000 négyszögölnyi telket enged át, de ennek ellenében megkapja a régi rendházat, az iskolaépületet, a templomot és a telket. Az új róm, kath. főgimnázium, a kegyesrendiek társházával, templomával és a konviktussal együtt az 1908. és 1909. évek folyamán – a templomberendezés kivételével – közel 950.000 korona költséggel elkészült és az egész hatalmas épületcsoport már az 1909-1910. tanévben át volt adható rendeltetésének.

A kegyesrendi kath. főgimnázium igazgatói a következők voltak:

1790 Kosik Vazul, 1791–1793 Bellóth József, 1794–1801 Huber Joakim, 1802 Szulmon Péter, 1803–1804 Dominkovits József, 1805 Viski Ágost, 1806–1814 Végh Imre, 1815–1821 Zimantschek Jeromos, 1821–1846 Schmidt Antal, 1847–1849 Lapsónyi Alajos, 1850–1855 Mannhardt Ignácz, 1856–1858 Purgstaller József, 1859 Suhayda Sándor, 1860–1874 Hartl Ferencz, 1875–1883 Hemmen Ferencz (világi), 1884–188 5 Horváth Pius, 1886–1896 Pfeiffer Antal, 1896–1900 Véber Antal, 1900–1901 Krall Rudolf 1901–1909 Szamek György dr., 1909-től Both Ferencz dr.