A Bega jobbparti rész
A Bega jobbparti rész
A Temesvárra érkező idegent nyomban megérkezésekor meglepi a józsefvárosi pályaház nagyszerűsége. Az állomási épületet 1897-ben emelték, díszes franczia reneszánsz-stílben. Temesvár vasúti forgalma egyébként, Pozsony után, az összes hazai vidéki városok közül a második helyen áll. A rendező-sínek hossza 48 kilometer, 156 váltóval. Az indóház egyik szárnyában van elhelyezve a postai kézbesítő hivatal is.
A vasúti pályaháztól a Bega-csatornáig terjedő városrész a gyártelepek városrészének mondható. Itt van a vasút mentén levő oldalon: a Hungária-gőzmalom (épült 1869-ben), a Belváros felé vezető út mentén a selyemtenyésztési épület, melyben a környék selyemgubóit beváltják s a szövésig előkészítik. Az indóház-utcza ellenkező irányában van a városi légszeszgyár. A Bega-csatorna mentén eső oldalon, a város legalsó szélén van a Temesvári Szeszgyár (alapíttatott 1869-ben). 175Alaptőkéje 2 millió kor. Termelőképessége 50.000 hektoliter. Az ország egyik legnagyobb szeszgyára.
Feljebb találjuk a m. kir. dohánygyár kétemeletes épületét, mely három utczára tekint. 1846-ban építették s a fiumei után hazánkban még ma is a legnagyobb. Munkásainak száma 2000. Ily hatalmas gyártelep a Ferencz József-híd tövében levő Temesvári első műmalom r.-t. gőzmalma, melyet 1880-ban rendeztek be. Őrlőképessége naponkint 15 waggon gabona. Munkásainak száma 250. Ettől feljebb terül el az 1899-ben 1,500.000 korona alaptőkével megindított „Első Délmagyarországi kalapgyár”, mely 350 munkást foglalkoztat. Napi termelése 250 tuczat nyerskészítmény (kalapkúp) és 100 tuczat kalap. Tőszomszédságában van a Hungária nemezgyár, a tejcsarnok és a vajgyár.
A M. Á. V. vágányai alatt elvezető aluljárón át, árnyas ligetben álló – de most már felhagyott – polgári lövöldéhez s a Vörös Kereszt-egylet pavillonjához jutunk.
