A Losonczy-tér környéke
A Losonczy-tér környéke
A Jenő herczeg teret Temesvár legnagyobb és legszebb üzleteivel megrakott Hunyadi-utcza köti össze a Losonczy-térrel, melynek déli oldalán az 1754-ben barokk-stílben épült vármegyeháza terül el. Eleinte a Bánát tartományi elnökének székhelye volt; 1779–1848-ban a vármegyéé, 1849–1860-ig azonban a szerb vajdaság és temesi Bánság tartományi igazgatóságának szolgált hivatalos helyiségül, míg 1861-ben ismét a vármegyei hivatalok leltek benne állandó otthonra. II. József császár 1778-ban és I. Ferencz József 1872 május 6-án és 7-én itt szállottak meg.
A Losonczy-tér keleti oldalán áll a barokk-stílben épült székesegyház. Alapkövét 1736-ban tették le, felépítése azonban sokáig húzódott s csak 1773-ban készült el. Van benne kilencz oltár. A főoltár Ressler József kőfaragó műve. Képe Szt.-Györgyöt ábrázolja s 1754-ből, Unterberger Mihály bécsi festőtől ered. A székesegyház két csonka tornya Csernoch János dr., volt csanádi püspök, jelenleg kalocsai érsek nagylelkű alapítványából jelentékenyen magasabb, díszes kiképzést nyer. A székesegyház alatti kriptában nyugosznak az elhalt csanádi püspökök s néhány magasrangú katona.
A Losonczy-tér éjszaki oldalát a keleti-stílben megrestaurált és kibővített szerb püspöki palota és székesegyház alkotja. Ez utóbbi 1848-ban épült; 1891-ben pedig renoválták és két toronynyal látták el. Újabb restaurálása 1911-ben történt.
A Losonczy-tér közepén emelkedik városunk legrégibb szoborműve, a pestisjárvány megszüntének emlékére 1740-ben emelt Szentháromság-szobor. A háromoldalú oszlop alsó oldalán a Bánát védőszentje, Nep. Szt.-János látható; legalsó három oldalán pedig, allegórikus domborművek a háborút, a pestist s a kétségbeesést ábrázolják. Fölöttük Boromei Szent-Károly, Szent-Sebestyén és Szent-Rókus szobrai láthatók.
A Losonczy-tér éjszaki sarkán áthaladva, a lebontott bécsi kapunál a Belváros hátárához érünk, hol a gyalogsági hadapródiskola hatalmas új épülete tűnik szemünkbe. 1902-ben épült. Körülötte nagy park terül el, benne a király érczszobra. A park mentén balra vezető út 10 percz alatt a Ferenczkülváros néven a városhoz csatolt volt Mehala községbe vezet.
A szerb püspöki palotánál a Szerb-utczába befordúlva, az első saroképület a m. kir. állami főreáliskola. Helyén egykor a szerb városháza állott, melyet 1776-ban (német) színházzá alakítottak át. A mostani épület 1879-ben épült. A Belvárosnak e részében, a vár szélén áll a tűzoltóság csinos gyakorlótornya és a katonai kórház; ennek háta mögött pedig a gőz- és kádfürdő. Folytatólag jobboldalt az Irgalmas-rend templomát és rendházát érintjük. A rendnek külön gyógyszertára és kórháza is van, melynek alapkövét 1737-ben tették le. Alig százéves fennállása után a kórház és templom porrá égett (1849), de 1851-ben 171újra felépült. Az irgalmasok rendházával szemközt terül el a városi közkórház, mely rövid idő múlva korszerűbb, tágasabb intézetnek adja át helyét. Az új közkórház négy és fél millió korona költséggel a Gyárkülváros és Vadászerdő között épül.
Visszatérve a helyőrségi kórházhoz, forduljunk be a Jenő herczeg-utcza sarkáig, a hol a 2. számú ház előtt megállapodva, történeti nevezetességű helyen állunk. Itt volt hajdan a forforosi kapu, melyen 1716 október 13-án, a törökök leverése után diadalmasan vonult be Savoyai Jenő herczeg Temesvárra. Az igénytelen emeletes épület kapubejárata fölött máig is látható a hajdani forforosi, később Jenő herczeg-várkapu hű képe.
Tovább indulva az Erzsébet-utczán, a belvárosi izr. zsinagógához érünk. Mór-stílű kéttornyos templom, mely 1863–65-ben épült.
