A vár keletkezése
A vár keletkezése
A honfoglaló magyar nem igen szerette a várakat. Csak éppen elkerülhetetlen szükségből hantolta fel védőműveit a család oltalmára, kincsei, zsákmánya, élelme biztosítására, de mindig rónatájon és ideiglenes használatra. Maradandó jellegű védőművek építése nálunk csak a honfoglalás befejezése és az országszervezés megalapozása után kezdődik. Ebből következtetve, a temesvári földvár keletkezését a X. század közepetájára tehetjük, mikor a vezérek külföldi kalandozásai nagyjából megszüntek és eljött az ideje a szerzeményt megőrizni, megvédeni.
A vár fennállásának legrégibb nyomát Szt.-Gellért nagy-legendájában találjuk. A csanádi püspökségnek 1030–1040. évek között főesperesi kerületekre történt felosztásánál előfordul a temesi főesperesség. Szent-István korában s általában az árpádházi királyok alatt a főesperesi kerületek és a vármegyék között szerves kapcsolat állott fenn, úgy hogy a főesperességek nemcsak a vármegyék nevét viselték, de területeik is összevágtak egymással. Egyik a másiknak a fennállását annyira föltételezi, hogy főesperességet vármegye és vármegyét főesperesség nélkül nem találunk. Mikor tehát Szt.-Gellért a főesperességeket szervezte, a temesi várszerkezetnek 2már meg kellett lenni, mert Temes vármegye nevéről nevezte el a temesi főesperességet.
Már a Karolingek idejében a várak a korona tulajdonát tették. Szent-István a nyugati császárság évszázados példáját követve, a birtokába vett bekerített helyeket azonképpen királyi váraknak jelentette ki s a körülöttük elterülő vidék főhelyeivé emelte. Az általa alkotott vármegyéknek, mint királyi birtokoknak, dominiumoknak középponti főhelye mindig egy megerősített hely, a vár volt. A várnak a birtokterülete, mesgyéje vagy megyéje volt a vármegye. Temes vármegye vára, melytől nevét kölcsönzé, Temesvár volt. Mikor tehát a vármegye megalakult s a róla elnevezett temesi főesperesség keletkezett, a temesvári várnak már előbb fenn kellett állnia.
